Danbi: SMTM

Idegesen tördeltem ujjamat, miközben fel szemmel azt lestem, mikor hív vár vissza Mei.

- Nyugi B, biztos dolga akadt. – próbált nyugalomra bírni Yemin, de nem sikerült neki.

- Egész este fent volt és vezetett, utána meg egy szó nélkül eltűnik?! Felhívom Krist.- álltam fel, de Yeol megállított.

- Vissza fog jönni, nem örökre tűnt el.

- Nem érdekel. – téptem ki karom szorításából és felmentem az emeletre.

- Menthetetlen- hallottam még barátnőm hangját. –Megpróbálom felhívni Krist és kiszedni belőle valamit.

Nem egészen fél óra múlva már egy ismeretlen lakás csengőjére tapadva vártam, hogy ajtót nyissanak.

- MÉGIS MI A FARNCOT KÉPZELDSZ MAGADRÓL?! – kezdtem ordítani, ahogy kinyílt az ajtó. Mei persze nyugodtságot színlelve kérdezősködött, majd pár perc beszélgetés után teljesen kijött a sodrából és kiakadt. Nem akartam összeveszni vele, de az igazat mondtam neki. a sírás kerülgetett hisz igazat volt, igyekezhettem volna jobban is, mégis rosszul estek szavai.

- Apropó Mei…Mino hívott, hogy nézzük meg a SMTM-ban. Vagyis Namhyung hívott és adta át a telefont Minonak, de most nem ez a lényeg. Van kedved…

- Hülye vagy? – csillantak fel a szemei. – Indulás. – húzott ki a lakásból és kocsijába pattanva a város szinte összes adidas boltját végigjártuk tökéletes esti szerelést keresve.

Mikor odaértünk ujjal kezdtek mutogatni ránk és hátunk mögött összesúgtak a kint várakozó rajongók.

- Ezek nem az exo lányok?

- Mit keresnek itt?

- Gyere Mei.- fogtam meg csuklóját és húztam magam után a hátsóbejárathoz. Imádtam, hogy annak ellenére, hogy nem számítottam szigorúan vett szabályok mellett hírességeknek, szinte mindenhol a hátsóbejáratot használva találkozhattam bárkivel, akivel szerettem volna. Percekig bóklásztunk a backstageben, mire ismerős arcot pillantottunk meg

-  Szia Mino. – köszöntem oda pinky boynak, majd egyből mentorához léptem és rajongókat meghazudtoló módon, csillogó szemekkel álltam előtte.

- Nyugi, mindenkire így néz. – jött mellém barátnőm is. – Mei vagyok. Ő itt Danbi.

- Ohh az Exo lányok. – villantott felénk egy ezer wattos mosolyt Zico. – Nem gondoltam volna, hogy szeretitek az ilyesmit. – mutatott körben az öltözőre, mivel mással jelen pillanatban nem igazán tudta illusztrálni gondolatát.

- Sokoldalúság. –kacsintott egyet Mei.

- Ne flörtölj vele, neked barátod van. –akadtam ki.

- Te meg ne csorgasd a nyálad, mikor már gyereked is van. – vágott vissza.

- Zico, esetleg…

- Danbi félénkké változott.  – színlelet meglepődöttséget Mino.

- Kapjátok be. - dobtam felé az első dolgot, ami a kezem ügyébe akadt.

- Visszatért a sátán. –szaladt ki kacagva az öltözőből a rapper Mei-t felkarolva. Gondolom körbeviszi

Nagyon nagy formák. :D

és megmutat neki ezt-azt. Én beérem azzal is, hogy csak Paloaltoval és Zico mesterrel beszélgetek a backstageben töltött idő alatt. Bár egy Jay Parkos közös képért is bármit megadnék, azért én se lehetek telhetetlen. Lesz még alkalma arra a képre máskor is. Döntöttem el magamban és teljes figyelmet szenteltem az öltözőben lévőknek. Időközben betoppant a csapat másik embere is AndUp személyében. Pár perces ismeretség után meg kellett állapítanom, hogy ott van a gyerek. Olyat lenyomott nekem, hogy ha nem lenne barátom talán is el csábultam volna neki.

Pinkyboy♥

- Na mielőtt Danbi még elolvad, elrabolnám a csajszit, ha nem haragszotok meg. – jött Mei, az illúzióromboló.  Még gyors csináltunk egy közös csoportképet, majd fájó szívvel a nézők körébe állva vártuk a műsor kezdetét.  Percekig álltunk a sötétbe és csendbe burkolózva.

- Szerintem szívatnak minket. - suttogtam Mei fülébe, mikor is megszólalt a műsorvezető és kezdetét vette a show.

A műsor iszonyat jó volt, legszívesebben az összesre eljönnék és élőben nézném végig, de bármennyire is szeretném sajnos a sok teendő nem teszi lehetővé az afféle kikapcsolódásokat. Viszont azt megbeszéltük Mei-el, ha Mino döntős lesz mindenképp élőben biztatjuk.

Cyber ghetto. :D

És  hogy mi is lett a kocsimmal? Hát sajnos azt én magam se tudom. Valószínűleg vagy D vagy Chanyeol intézte szegény White „temetését”, de hogy ne bukjak ki még annál is jobban, mint ahogy megtettem hazatérésem napján nem esett több szó a balesetről; vagyis arról, hogy egy őrült képtelen volt kikerülni egy ÁLLÓ autót és ripityára törte a kocsimat., az én szerelmemet.

- B, letudnál jönni egy kicsit? – hallottam párom ijedt hangját. Jóformán még fel se ébredtem, de gondoltam valami baj történt, így azonnal kipattantam a puha párnák közül és száguldoztam le a lépcsőn.

- Valami baj van? – kérdeztem, miközben szemeimet dörzsölgettem.

- Azért valamit felvehettél volna. – körbenéztem és pirulva konstatáltam, hogy bizony nem egyedül jött én meg itt állok egy bugyiban és sporttopban.  Beszaladtam a földszinten lévő fürdőben, leakasztottam egy szőrmés köntöst és útközben belebújtam, eltakarva tökéletes testem.

- Valami tényleg történt? – kérdeztem aggódva két ásítás közepette.

- Nem történt semmi. – mondta Chanyeol, de nem hittem neki.

- Persze, azért van itt az egész banda már korán reggel.

- Danbi mindjárt dél van. – közölte Jongin.

- Meddig dolgoztál?

- Jaj Chanyeol…- forgattam meg szemeimet. Utáltam, ha minden apróság miatt elkezdett aggódni , ami velem kapcsolatos volt. – Elég korán sikerült lefeküdnöm. – nyúltam a gőzölgő bögréért, amit csokiszemű lakótársam nyújtott felém. – Köszönöm… Álljunk csak meg. Azt ne mondjátok, hogy mindenki itt van. – igen végre sikerült felébrednem és körbe tekintenem, hogy nemcsak a fiúk, de a lányok, sőt mindenki ott tobzódott a nappaliban.

- Szeretnénk valamit mondani. – felhúzott szemöldökkel néztem a leaderre.

- Inkább mutatni. – javította ki Sehun az idősebbet.

- Ugye nem az új számotokat mutatjátok meg nekünk? - ragyogott fel a szemem, mint egy rajongónak.

- Menthetetlen. – tette Chen párom vállára a kezét és megindult az udvar felé. A tagok egyesével kezdték követni, majd a lányok is eltűntek. Csak én és Chanyeol maradtunk. Szótlanul vártam, hogy mi jön ezután.

- Gyere. – nyújtotta felém kezét, de mielőtt elérhettem volna utánam kapott és egy ölelésbe vonva egy kendőt kötött szemeim elé. Ezután összefűzte ujjainkat és lágyan a fülembe súgta az instrukciókat merre menjek, ügyelve közben testi épségemre, hogy még véletlenül se tegyek kárt magamban. – Megállhatsz. – suttogta, majd nyakamra hintve egy puszit elhúzódott mellőlem.

- Chanyeol ne szórakozz velem. Mi ez az egész?- kérdeztem idegesen pár perc néma csend után, és lekaptam magamról a kendőt. – Ha…- belém ragadtak a szavak, ahogy megláttam magam előtt az

új szerelem *-*

autót. – Uramisten ez egy lamborghini… egy lamborghini. – szaladtam a kocsihoz, és ha lehetséges lett volna ölelésbe vontam volna, de sajnos kezeim túl rövidnek bizonyultak, hogy átérjem az egészet. – Mi ez az egész? – kérdeztem pár perces örömhullámom után.

- Mivel a régit összetörték, úgy gondoltunk újat kapsz. White sajnos más menthetetlen volt. Úgy gondoltunk meglepünk egyel,hogy legye mivel közlekednek.   – magyarázta D a tömegből kilépve. Valószínűleg ő meg Chanyeol intézte a dolgokat.

- Ott van az Exo mobil. Mei kölcsönadta volna. – barátnőm heves bólogatással jelezte, hogy igazam van.

- Úgyis újat vettél volna. – lépett párom mögém és ölelésébe vont.

- Túl jól ismersz. – simítottam végig tarkóján és lehúztam magamhoz, hogy egy csókkal fejezzem ki hálámat.  - Köszönöm mindenkinek.

Babyboy az első, aki "vezeti" az új csodát. :)