 |
| nem tud sietni ._. ♥ |
-Kai, abbahagynád a készülődést és elindulnánk végre? –
csaptam rá már harmadszorra a dormban lévő fürdőszoba ajtajára. Az én
drágalátos legjobb barátom ugyanis már egy órája odabent volt és készülődött az
induláshoz,amit nem igazán értettem ,hiszen csak próbára ment. Mielőtt bárkiben
is felmerülne a kérdés,hogy miért csak ő és én voltunk a dormban, erre egyszerű
a válasz. Kai-nak fotózása volt, ezért ő később csatlakozott az Exo-hoz, és
megkért,hogy vigyem el,mert nagyon késésben volt. Buszozni meg bizonyos okok
miatt egyikünk sem akart. Tudtam,hogy a manager nem örült neki,ha a lányok
közül akármelyikünk is furikázta a srácokat ,de magasról tettem a véleményére.
- Be ne törd már az ajtót. Készen vagyok Seongy. Rosszabb vagy,mint anya . – nevetett,majd egy puszit nyomva a homlokomra a kijárat felé húzott. Ahogy leértünk az autómhoz, egy kis fehér papír fecnit láttunk meg a szélvédőmre tűzve. Meglepődve vettem le onnan és hajtogattam szét. Egy kacskaringós betűkkel írt üzenet állt rajta.
Hagyd békén az oppáinkat vagy nagyon megbánod te ribanc. Luhan is miattad szállt ki. Húzz vissza japánba te ******.
- Csak a szokásos. – sóhajtottam és próbáltam nyugodtságot erőltetni a hangomra, de éreztem,hogy nem nagyon jött össze. Már kezdtem hozzászokni az utálkozó rajongók üzeneteihez ,de attól függetlenül ez most eléggé rosszul érintett.
- Csak a szokásos? Hány ilyet kaptál már Seo? – csattant fel Kai, kikapva a kezemből a levelet.
- Egy idő után már nem számoltam. De hééé. Nyugi , felesleges ezen fenn akadni. Hiszen te tudod az egyik legjobban milyenek a féltékeny fanok. Ezzel együtt kell élnem. – mosolyogtam rá egy kicsit erőltetetten.
- Éppen ez! Hogy tudom milyenek, és kifejezetten veszélyesek is tudnak lenni. Ha legközelebb ilyet kapsz , azonnal szólj. – fordított maga felé. A hangja nagyon komoly volt és a szemében nem láttam mást,csak aggódást.
- Őőő oké ,persze ,de mondtam ,hogy nem kell felfújni . ..
- De igenis felfújom. Ha még egyszer megfenyegetnek én legyek az első akinek elmondod. Oké Seo?
- Oké Kai, értettem. – emeltem a kezem a homlokomhoz nevetve. Erre ő is elmosolyodott és átölelt.
- Akkor indulhatunk. – suttogta.
- Igen. Jaa és Kai. Erről ne szólj senkinek,jó? – húztam vissza a kocsitól.
- Rendben. – felelte.
- Be ne törd már az ajtót. Készen vagyok Seongy. Rosszabb vagy,mint anya . – nevetett,majd egy puszit nyomva a homlokomra a kijárat felé húzott. Ahogy leértünk az autómhoz, egy kis fehér papír fecnit láttunk meg a szélvédőmre tűzve. Meglepődve vettem le onnan és hajtogattam szét. Egy kacskaringós betűkkel írt üzenet állt rajta.
Hagyd békén az oppáinkat vagy nagyon megbánod te ribanc. Luhan is miattad szállt ki. Húzz vissza japánba te ******.
- Csak a szokásos. – sóhajtottam és próbáltam nyugodtságot erőltetni a hangomra, de éreztem,hogy nem nagyon jött össze. Már kezdtem hozzászokni az utálkozó rajongók üzeneteihez ,de attól függetlenül ez most eléggé rosszul érintett.
- Csak a szokásos? Hány ilyet kaptál már Seo? – csattant fel Kai, kikapva a kezemből a levelet.
- Egy idő után már nem számoltam. De hééé. Nyugi , felesleges ezen fenn akadni. Hiszen te tudod az egyik legjobban milyenek a féltékeny fanok. Ezzel együtt kell élnem. – mosolyogtam rá egy kicsit erőltetetten.
- Éppen ez! Hogy tudom milyenek, és kifejezetten veszélyesek is tudnak lenni. Ha legközelebb ilyet kapsz , azonnal szólj. – fordított maga felé. A hangja nagyon komoly volt és a szemében nem láttam mást,csak aggódást.
- Őőő oké ,persze ,de mondtam ,hogy nem kell felfújni . ..
- De igenis felfújom. Ha még egyszer megfenyegetnek én legyek az első akinek elmondod. Oké Seo?
- Oké Kai, értettem. – emeltem a kezem a homlokomhoz nevetve. Erre ő is elmosolyodott és átölelt.
- Akkor indulhatunk. – suttogta.
- Igen. Jaa és Kai. Erről ne szólj senkinek,jó? – húztam vissza a kocsitól.
- Rendben. – felelte.
Miután kitettem az SM-nél dolgozni indultam. Próbáltam
kizárni a fejemből az utálkozó levelet és azt,hogy az illető a kocsimra tette. Nem akartam
Kai-nak mondani,de nagyon zavart,hogy ennyire közel volt hozzám az a valaki. De
tényleg jobb volt nem gondolni rá inkább.
A munkaidőm nagyon gyorsan lejárt. Eunjit fotóztuk egész délután és rengeteget hülyéskedtünk. Kwon úr is elég jó kedvében volt,úgyhogy élveztem az egész délutánt. Miután végeztem Kio hívott,hogy nem iszunk-e meg valamit az egyik kedvenc kávézónkban,mert most lett vége a vizsgájának és meg akarta ünnepelni,hogy jól sikerült.
Így várt a kávémmal xd ♥
A kávézó 10 percre volt a Vogue-tól,szóval gyorsan odaértem. Kio már az egyik boksz-ban várt egy gőzölgő latte-vel.
- Sziaa! Rendeltél nekem? Decuki vaagy. – nyújtottam el a szó végét nevetve. Japán barátom csak mosolyogva bólintott. Leültem vele szemben és belekortyoltam a kávémba.
- És milyen napod volt Seo?
- Háát nagyon semmilyen. A munka ma nagyon jó volt ,mert Eunjit fotóztuk és vele mindig nagyon jókat lehet nevetni. De amúgy semmi különös nem történt. És neked? – feleltem ,kerülve a tekintetét,mert tudtam, hogy Kiosuke egyből kiolvasná a szememből,hogy valami rossz történt. Féltem,hogy feltűnik neki ,hogy nem is néztem rá,de valami mással volt elfoglalva.
- Őőő Kio? Figyelsz te rám egyáltalán? – ütögettem meg a karját.
- Seo! Nézd a tévét! – mutatott a hátam mögött lévő készülékre. Megfordultam és nem akartam hinni a szememnek. A képernyőn Kai és én voltunk,amint egymást öleljük. Ma reggel. A szöveg ,amit a bemondó mondott a kép mellé, feliratozva volt a képernyő alján.
Úgy látszik a gyerekkori barátság egészen mássá vált mára. Hwang Seo Young és a közismert idol banda (EXO) egyik tagja, Kai ma reggel együtt jöttek ki a banda dormjából és együtt is szálltak be egy fehér autóba. A képen jól látszik,hogy nem titkolják az egymáshoz fűződő érzelmeiket. Az ex EXO tag, Luhan barátnője úgy látszik már tovább is lépett és az EXO körein belül szeretne maradni.
- Hogy mi van?! – csattantam fel, egy kicsikét talán hangosan. Ha a kávézóban eddig nem bámult volna mindenki,hát most már biztos így volt.
- Héé nyugi Seo , halkabban. – tette a kezét az enyémre Kio. A tv-ben még mindig rólam volt szó. Különböző rajongókkal készítettek interjút az utcán és rólam faggatták őket, vagyis arról ,hogy mit gondolnak az EXO-hoz fűződő viszonyomról. Amit válaszoltak az nem éppen tűrt nyomdafestéket. Elég egyértelmű volt,hogy mire ment ki ez az egész. A riporter továbbra is mondta alá a szövegét,ami csak hazugságokból állt.
- Na jó. Most volt elég! Gyere , elmegyünk. Nem kell tovább ezt a szemetet nézned. – szólalt meg Kio, majd a székéről felállva az ajtó felé húzott. A kávézóban mindenki minket bámult. Páran még hangos megjegyzéseket is tettek. Szinte futva tettük meg azt az 5 métert ,ami a kocsim és a bejárat között volt. Mikor beültünk kiengedtem azt a hatalmas sóhajt,ami már vagy 15 perce bennem volt. - Na jó. Azért ez durva volt. De ugye tényleg nincs semmi közted meg Kai között? – szólalt meg Kio.
- Dehogyis! Kai olyan nekem, mintha a bátyám lenne , de soha nem tudnék rá „úgy” nézni. Az egész csak egy baromi nagy félreértés és pár újságíró fantáziájának szüleménye. – dőltem hátra az ülésben. Éppen kezdtem volna kicsit megnyugodni,mikor megcsörrent a telefonom. Luhan volt az.
- Szia kicsim! – vettem fel.
- Szia! Néztél mostanában internetet? – kérdezte nagyon ideges hangon.
- Őőő nem. Miért?
- Csak mert tele van veled meg Kai-al. Szóval lehet nem ártana megkukkantanod. Meg elmagyaráznod, hogy mi a fene folyik itt. - felelte nagyon komoly hangon.
Miután sikerült elmagyaráznom Lulu-nak, hogy ez csak egy hatalmas félreértés és valamennyire meg is nyugodott , megígérte ,hogy megpróbál intézkedni ,hogy a cikkeket tűntessék el a netről. Mondjuk nem tudom, hogy Kínából mennyit tehetett, de az ő szava talán mégis többet ért, mint az enyém a sajtóban. Sajnos Kio-nak sietnie kellett dolgozni,mert Seiji és Mia-t váltotta a műszakban, úgyhogy elvittem a Lotte World-be és felvettem Seijiéket. Kio egész oda úton nyugtatgatott ,azzal , hogy „minden csoda 3 napig tart” és ezt is nagyon gyorsan el fogják felejteni az emberek,mint minden más pletykát. Szerettem volna hinni neki ,de ugyanakkor tudtam ,hogy azért errefelé ez nem éppen így megy.
- Szóval tényleg nincs köztetek semmi? – szólalt meg barátnőm a kocsiban.
- Nem , nincsen. Semmi sincsen. – mondtam kissé idegesen.
- Azoknak a kibaszott firkászoknak nincs jobb dolguk, mint hogy rólad írjanak faszságokat? Oda megyek és eltöröm mindkét kezüket,hogy még véletlen se tudjanak több…
- Hé hé Seiji! Nagyon imádlak, hogy ennyire mellettem állsz, de börtönbe azért ne menj miattam. Majd Luhan elintézi a sajtót. Minden rendben lesz. – vágtam japán barátom szavába.
A munkaidőm nagyon gyorsan lejárt. Eunjit fotóztuk egész délután és rengeteget hülyéskedtünk. Kwon úr is elég jó kedvében volt,úgyhogy élveztem az egész délutánt. Miután végeztem Kio hívott,hogy nem iszunk-e meg valamit az egyik kedvenc kávézónkban,mert most lett vége a vizsgájának és meg akarta ünnepelni,hogy jól sikerült.
Így várt a kávémmal xd ♥
A kávézó 10 percre volt a Vogue-tól,szóval gyorsan odaértem. Kio már az egyik boksz-ban várt egy gőzölgő latte-vel.
- Sziaa! Rendeltél nekem? Decuki vaagy. – nyújtottam el a szó végét nevetve. Japán barátom csak mosolyogva bólintott. Leültem vele szemben és belekortyoltam a kávémba.
- És milyen napod volt Seo?
- Háát nagyon semmilyen. A munka ma nagyon jó volt ,mert Eunjit fotóztuk és vele mindig nagyon jókat lehet nevetni. De amúgy semmi különös nem történt. És neked? – feleltem ,kerülve a tekintetét,mert tudtam, hogy Kiosuke egyből kiolvasná a szememből,hogy valami rossz történt. Féltem,hogy feltűnik neki ,hogy nem is néztem rá,de valami mással volt elfoglalva.
- Őőő Kio? Figyelsz te rám egyáltalán? – ütögettem meg a karját.
- Seo! Nézd a tévét! – mutatott a hátam mögött lévő készülékre. Megfordultam és nem akartam hinni a szememnek. A képernyőn Kai és én voltunk,amint egymást öleljük. Ma reggel. A szöveg ,amit a bemondó mondott a kép mellé, feliratozva volt a képernyő alján.
Úgy látszik a gyerekkori barátság egészen mássá vált mára. Hwang Seo Young és a közismert idol banda (EXO) egyik tagja, Kai ma reggel együtt jöttek ki a banda dormjából és együtt is szálltak be egy fehér autóba. A képen jól látszik,hogy nem titkolják az egymáshoz fűződő érzelmeiket. Az ex EXO tag, Luhan barátnője úgy látszik már tovább is lépett és az EXO körein belül szeretne maradni.
- Hogy mi van?! – csattantam fel, egy kicsikét talán hangosan. Ha a kávézóban eddig nem bámult volna mindenki,hát most már biztos így volt.
- Héé nyugi Seo , halkabban. – tette a kezét az enyémre Kio. A tv-ben még mindig rólam volt szó. Különböző rajongókkal készítettek interjút az utcán és rólam faggatták őket, vagyis arról ,hogy mit gondolnak az EXO-hoz fűződő viszonyomról. Amit válaszoltak az nem éppen tűrt nyomdafestéket. Elég egyértelmű volt,hogy mire ment ki ez az egész. A riporter továbbra is mondta alá a szövegét,ami csak hazugságokból állt.
- Na jó. Most volt elég! Gyere , elmegyünk. Nem kell tovább ezt a szemetet nézned. – szólalt meg Kio, majd a székéről felállva az ajtó felé húzott. A kávézóban mindenki minket bámult. Páran még hangos megjegyzéseket is tettek. Szinte futva tettük meg azt az 5 métert ,ami a kocsim és a bejárat között volt. Mikor beültünk kiengedtem azt a hatalmas sóhajt,ami már vagy 15 perce bennem volt. - Na jó. Azért ez durva volt. De ugye tényleg nincs semmi közted meg Kai között? – szólalt meg Kio.
- Dehogyis! Kai olyan nekem, mintha a bátyám lenne , de soha nem tudnék rá „úgy” nézni. Az egész csak egy baromi nagy félreértés és pár újságíró fantáziájának szüleménye. – dőltem hátra az ülésben. Éppen kezdtem volna kicsit megnyugodni,mikor megcsörrent a telefonom. Luhan volt az.
- Szia kicsim! – vettem fel.
- Szia! Néztél mostanában internetet? – kérdezte nagyon ideges hangon.
- Őőő nem. Miért?
- Csak mert tele van veled meg Kai-al. Szóval lehet nem ártana megkukkantanod. Meg elmagyaráznod, hogy mi a fene folyik itt. - felelte nagyon komoly hangon.
Miután sikerült elmagyaráznom Lulu-nak, hogy ez csak egy hatalmas félreértés és valamennyire meg is nyugodott , megígérte ,hogy megpróbál intézkedni ,hogy a cikkeket tűntessék el a netről. Mondjuk nem tudom, hogy Kínából mennyit tehetett, de az ő szava talán mégis többet ért, mint az enyém a sajtóban. Sajnos Kio-nak sietnie kellett dolgozni,mert Seiji és Mia-t váltotta a műszakban, úgyhogy elvittem a Lotte World-be és felvettem Seijiéket. Kio egész oda úton nyugtatgatott ,azzal , hogy „minden csoda 3 napig tart” és ezt is nagyon gyorsan el fogják felejteni az emberek,mint minden más pletykát. Szerettem volna hinni neki ,de ugyanakkor tudtam ,hogy azért errefelé ez nem éppen így megy.
- Szóval tényleg nincs köztetek semmi? – szólalt meg barátnőm a kocsiban.
- Nem , nincsen. Semmi sincsen. – mondtam kissé idegesen.
- Azoknak a kibaszott firkászoknak nincs jobb dolguk, mint hogy rólad írjanak faszságokat? Oda megyek és eltöröm mindkét kezüket,hogy még véletlen se tudjanak több…
- Hé hé Seiji! Nagyon imádlak, hogy ennyire mellettem állsz, de börtönbe azért ne menj miattam. Majd Luhan elintézi a sajtót. Minden rendben lesz. – vágtam japán barátom szavába.
Miután haza értünk nem beszéltünk többet erről a dologról.
Egész délután a tévét kapcsolgattuk,de sehol sem volt már rólunk több hír. Az
internet is kezdett elcsendesedni. Reméltem,hogy Kio-nak igaza volt és
fellélegezhetek….Naiv kis Seo…
Mivel tényleg nem volt semmi dolgom, az ölembe vettem Hollyt és elhelyezkedve a kanapén felnyitottam a laptopomat. Ahogy beléptem a netre , megakadt a szemem a fő hír címén.
Világhíres modellel járt az EXO lány
Szinte imádkoztam,hogy ne rólam legyen szó , miközben rákattintottam. De persze tévedtem. A monitoromon ott virított Sen képe , alatta a következő szöveggel.
Mitsuji Sen és Hwang Seo Young közös ismerőseik állítása szerint többször is találkozgattak mióta a lány ismét Seoulban él. Úgy tűnik a fiatal lány egyszerre több vasat is tart a tűzbe…. vagy mondjuk inkább úgy,hogy arany rudat?
Olyan hirtelen csaptam le a laptopot,hogy Hollywood ijedtében leugrott az ölemből. Kikaptam a telefonom a zsebemből és már tárcsáztam is Kai számát.
- Beszélnünk kell. De nagyon gyorsan. – hadartam.
- Azt hiszem tudom miről. Gyere be az SM-hez. A manager is beszélni akar veled…. – mondta nagyon nem bizakodó hangsúllyal.
Indulás az SM-hez...
Mikor leparkoltam az SM épülete előtt és kiszállva a kocsimból a lépcsők felé indultam , a gombóc a torkomban egyre nőtt. Kai az ajtóban várt.
- Minden oké? – kérdezte miközben megölelt.
- Nem igazán. De mit akar tőlem a manager? – néztem rá.
- Azt én is szeretném tudni. Gyere, menjünk és essünk túl rajta. – fogott kézen és behúzott az ajtón. Mikor visszanéztem az utcára egy fotóst pillantottam meg az egyik oszlop mögött. A Kai-al összekulcsolt kezünkre néztem,majd nagyot sóhajtottam. Itt az újabb címlapsztori.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése