Érdekes, hogy az ember élete, pár hét leforgása alatt, mennyire meg tud változni. Kaival együtt vagyunk, de Én pedig elköltöztem Los Angelesbe. Remek munka lehetőséget kaptam, így nem hagyhattam ki. Öcsi itt maradt Koreában, hogy befejezze a sulit, majd utánam jön. Most haza jöttem, hogy megnézzem Danbi babáját, és találkozzak a fiúkkal! Már mindenki nagyon hiányzott, hisz három hónap, az három. Itthoni terveim persze nem valósultak meg, csak a támogatás a beteg gyerekeknek odaadtam, és kimentem Amerikába. Végül amikor kimentem, kiderült, hogy két hónapos kurzust kellesz elvégeznem, amit meg is csináltam, így most rendezvény szervező lettem. Esküvők, koncertek... ebből áll ki a munkaköröm. Nagyon élvezem, mert sok emberrel lehetek, de azért hiányzik Korea.
Jun várt reptéren amikor megérkeztem, agyon szorongattam. Persze az Én drága kályha barátom is jött.
Pár napot voltam otthon, találkoztam Kai-val is, meg a többiekkel, aztán mehettem vissza, mert hívtak, egy esküvő miatt.
Kai azt mondta, hogy szeretne minnél hamarabb elvenni, szóval meg lett az időpont is, már csak meg kell szervezni. Azt mondta, szeretné ha először minden lecsillapodik az SM körüli Kris - Luhan mizéria, aztán már nyugodtan lehetünk együtt, házason. Valahogy megoldom majd az áthelyezésem is, addig pedig meg ott a telefon.
-Haló? - szóltam álmosan a telefonba.
-Kinyitod nekem az ajtót édesem? - hallottam meg Kai boldog hangját.
-Jongin! Hajnali négy óra, nem Koreában vagyok... - fáradtan felnyögtem. Ekkor kopogást hallottam. -Nyisd ki. Hoztam valamit! - mondja a telefonba. Kimászom az ágyból, már a vállamig érő hajam full borzos, pizsim rám tekeredett, és így mentem ajtót nyitni. Csukott szemmel kitapogattam a kilincset, és kinyitottam az ajtót.
-Szia egyetlenem. - szájon csókol ahogy belép. Nagyon megváltozott. Most már tényleg olyan, mintha Én lennék neki az egyetlen, és remélem, hogy ez így is van.
-Jongin, miért vagy itt? És hogy kerülsz ide? - szemem dörzsölve megyek utána. -És ha épp más pasival vagyok? - cukkoltam.
-Á! Az lehetetlen! - legyint egyet. Ledobja a csomagját, és hozzám fordul. -Csomagolj! Két napra elmegyünk.
-Nem...
-Hétvége van, szabad vagy, hétfőn itthon leszel.
-De hová akarsz menni? - ásítok egyet. Hát ez nem túl nőies volt.
-Vegásba megyünk.
Szemeim kipattannak.
-Hogy hová? - rá meredek.
-Megyünk és összeházasodunk! - megforgatja a szemeit.
-Te hülye vagy! - az ágyra ülök aztán eldőlök. Fölém mászik, és rám vigyorog.
-Az lehet... de így a legjobb! Csak mi ketten, egy kis kápolna, és már Mrs Kim vagy. Kérlek! - kiskutya szemek!
Így történt, hogy végül tényleg Vegásban kötöttünk ki, és délre már házasok voltunk. Nevetve karoltam át a nyakát, és csókoltam meg. Már a kocsimnál álltunk.
-Annyira hülye vagy. - kuncogok egyet.
-Te pedig gyönyörű ebben a ruhában. - rám mosolyog. Csak egy egyszerű fehér koktél ruhát vettem fel. Hajam pedig feltűztem.
-Köszönöm. De... most mi lesz? - szomorúan elengedtem.
-Mivel mi lesz? - értetlenül néztem rá.
-Hát... Én itt vagyok, Te pedig ott...
-Itt maradok veled. Csak akkor megyek haza ha comeback lesz, meg minden fontos eseményre. De nem hagylak egyedül. Ígérem! Már belefáradtam, hogy nem vagy az enyém, de így már igen! Megváltoztam, miattad, mert imádlak! Soha többet nem nézek más nőre! - rám mosolyog.
-Busan... Busan nem lenne olyan messze, de ahhoz még egy évet várnom kell, hogy az áthelyezésem kérjem. - mondom.
-Ketten megoldjuk. Jó? Addig is ingázok! - megölel.
-Szeretlek kicsi férjem. - elmosolyodok.
-Én is téged! De most már irány a szálloda, ideje megtartani a nászéjszakát. - elnevettem magam.
Nagyon hiányzott már, és most, hogy már gyűrű van rajtam... amit Ő hozott még jobban fog hiányozni.
De remélem, ezek után már minden tökéletes lesz. Lesz családunk... de ez már csak a jövő zenéje. Addig pedig csak leszünk, mi ketten. Élvezve, hogy házasok vagyunk, és remélem, Jongin nem akar hamar elválni, vagy elhagyni, de azok után amin keresztül mentünk, kétlem. Szeret, és Én is Őt! Boldogok vagyunk, és csak ez számít.
Ez volt tőlem az utolsó bejegyzés, tovább már úgyse lenne mit írni, hisz minden rendben már körülöttem, Jongin velem van, még ha sokat utazik is, hamarosan Jun is jön, ennél többet nem kívánhatok.
Sziasztok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése