2015. július 29., szerda

Seo Young - lot of things

szedd össze magad Seiji...
- Indulok Lucas-hoz. Ne várj meg ébren. - kiabált Seiji a nappaliból. Én éppen Holly fürdetését fejeztem be. Mia és Kio most dolgoztak. Kiengedtem kiskutyám a fürdőszobából és kirohantam a bejárathoz, hogy még idejében kapjam el szőke barátom.
- Várj egy pillanatot! Min tud erről? - tettem karba a kezem.
- Tud ... gondolom. - vakarta meg a fejét.
- Seiji... tudod ,hogy én nagyon örülök neki ,hogy ennyire jóban lettetek Lucassal, de nem gondolod ,hogy elhanyagolsz másokat miatta?
- Nem , nem gondolom. Mégis kit hanyagolnék el?
- Mondjuk Kio-t és Miat. Vagy Rick- kel mikor beszéltél utoljára? - néztem rá. Seiji idegesen sóhajtott egyet.
- Mindenki elfoglalt. Rick állandóan dolgozik. De tegnap előtt összefutottunk vele Lucasszal az egyik szórakozóhelyen. Kio és Mia pedig együtt lakik velem. Minden nap látom őket. Szóval nem értem hol itt a baj. - emelte égnek a kezét. Én ezt egy szemforgatással jutalmaztam.
- Ne csináld már Seo! Most bűntudatot akarsz bennem ébreszteni Luc miatt?
- Én? Dehogy akarok. Én csak azt szeretném , hogy tisztában legyél a jelenlegi helyzettel. Ugyanis éjjel- nappal vele vagy. És tudom ,hogy 2 napja nem jársz be dolgozni. Ugye tudod ,hogy csakis azért van még meg az állásod ,mert megkértem B-t ,hogy beszéljen az apjával az érdekedben?
- Óóóó... nem , ezt nem tudtam. Majd küldök neki egy csokor rózsát. Vagy valami gyerek cuccot. Téged meg imádlak Seo és köszi az aggódást, de ura vagyok a helyzetnek. Senkit sem hanyagolok, egyszerűen csak jól elvagyunk Lucas-sal. De a többi haveromról sem feledkeztem meg.
- Jó ... te tudod. De az egyetemet ne hanyagold, mert ha nem lesznek meg a kredit pontjaid ,akkor vissza küldenek Japánba. Ezt ne felejtsd el.
- Nem felejtem el Anyu. De most tényleg megyek. Te meg vigyázz az őrült rajongókkal. Na szia. - nyomott egy puszit a fejemre és kirohant az ajtón.

my love
Mivel ma nem dolgoztam , rácsatoltam a pórázt Hollywoodra és elindultunk egy kis délutáni sétára. A park felé vettük az irányt, mert ilyenkor nem voltak olyan sokan és most nem nagyon volt kedvem a rajongókhoz. Megfogadtam ,hogy nem olvasom el a rólam szóló cikkeket , de akaratlanul is folyton beléjük botlottam az interneten. A Kai-os botrány óta a média nem csitult. Különböző divat oldalakon találtam meg magam lefotózva, az éppen akkor viselt szettemet kiveséző cikkek körében. És ez még a kellemesebb része volt a dolognak. Kai és Luhan is azt mondta , hogy ehhez szokjak hozzá ,mert ennél csak durvább lesz a helyzet. Hát... kezdtem érteni miről beszéltek.

Mikor leértünk a parkba levettem Holly-t a pórázról, hadd szaladgáljon egy kicsit. Sunhee írt egy sms-t ,hogy holnap jönnek vissza Koreába Nate-tel. Már nagyon hiányoztak mindketten. Örültem neki ,hogy jól alakulnak a dolgaik.Már nagyon vártam ,hogy végre kitűzzék az esküvőjük időpontját,hiszen már lassan egy éve volt az eljegyzésük. Azóta Sunhee eladta a régi kis lakását és összeköltözött Nate-el egy fantasztikus tetőtéri Penthause-ba ,ami eszméletlenül szép és modern volt. És persze hatalmas, elég nagy egy családnak. Akkor kezdtem el gondolkozni, hogy itt az ideje ,hogy én is vegyek egy saját lakást. Imádtam az albérletemet ,de kezdett kicsi lenni (főleg ennyi embernek) és jó lett volna , ha rendelkezem saját lakással,amit nem csak bérlek. Már egy jó ideje teszek félre a fizetésemből (ami szerencsére egyre csak jobb lesz) és anyáék is minden hónapban küldenek egy kisebb összeget a számlámra ,amihez eddig még nem nyúltam hozzá , szóval egész szép kis összeg gyűlt már össze rajta. Ha ezt a kettőt összerakom egy egész szép lakást tudnék venni Seoul valamelyik jobb negyedében. Szóval a lakáskeresés is tervbe volt tűzve. Erről eddig csak Sunhee tudott.

A telefonom csörgése zökkentett ki a gondolkodásból. A kijelzőm Lee Joon nevét írta ki. Mosolyogva fogadtam a hívást.
- Szia Idegen. Hát te még emlékszel a számomra? - viccelődtem.
- Igazából csak félrenyomtam. Csak hülyülök. Nagyon cuki a kutyád és szerintem megismert. - nevetett.
- A kutyám? A parkban vagy? - fordultam hátra a padon. A mögöttem lévő füves területen Holly-t pillantottam meg egy magas sráccal , felém közeledni. A füléhez telefont emelt. Integetni kezdtem neki és felállva a padról feléjük siettem. Holly vidáman battyogott mellette.
- Sziaa! - ugrottam a nyakába.Nagyon régen nem találkoztunk. Mióta kilépett az MBLAQ-ből és a színész pályára lépett még az eddiginél is elfoglaltabb volt.
- Szia Seo! De jó látni! - szorított magához. Hollywood féltékenyen vakkantott egyet a lábunknál. Lehajoltam és a kezembe vettem, ami nem ment olyan könnyen , tekintve kicsi bogaram súlyát.
- Ne legyél féltékeny. - nyomtam egy puszit az orrára. Ő erre összenyalta az arcomat.
- Nagyon aranyos és mekkorát nőtt. - simította meg a fejét Joon. Kiskutyám láthatólag nagyon élvezte,hogy a figyelem középpontjában van ,mert boldogan vakkantott egyet.
- Ne is mondd. Már alig bírom el. - nevettem. Erre Joon is elnevette magát és átvette tőlem Holly-t. Ő már könnyebben tartotta.
- Megiszunk egy kávét valahol? - kérdezte.
- Aha, persze. - mosolyogtam rá.

Stylenanda
:)
A park melletti egyik kávézóba mentünk. Joon meghívott egy kávéra.Mivel nem volt kedvünk beülni a szép idő miatt, ezért kint ültünk le.
- Szóval zajlanak körülötted az események. 2 új film és egy sorozat. Nem semmi ,gratulálok. - szólalta meg , Holly láb alatt áthúzva az összegabalyodott pórázt.
- Köszönöm, igyekszem a legjobbat ki hozni magadról. De történések terén te sem panaszkodhatsz. Láttam a cikkeket a neten és hallottam a Kai-os botrányról is. Persze én egy percig sem hittem el ,de nagyon durva ,hogy mennyire rád szálltak. Hogy bírod?
- Hát először nagyon rossz volt,de elfogadtam ,hogy ez jár azzal, hogy egy világhírű idol a pasim. Hozzá kell szoknom. De szerintem pont neked nem kell magyaráznom ,hogy milyen az amikor minden lépésedről tudni akarnak. Mint például most is. - mutattam az út túl oldalán lévő park felé. Joon követte az ujjamat és idegesen felsóhajtott. 2 férfi bujkált a bokrok mögött és minket fényképeztek. Csodálatos. Meg is van a következő botrány ,amin lehet majd csámcsogni.
- Ne törődj velük. Firkászok. Élnek-halnak egy jó sztoriért. Gyere, sétáljunk inkább. - mosolygott rám és felhúzott a székről. Lassan indultunk el az utcán. Élveztük a napsütést. A mellettünk elhaladók a kelleténél kicsit jobban és hosszabban bámultak meg, néhányan elővették a telefonjaikat és "feltűnésmentesen" lőttek rólunk pár képet. Csak a szokásos.
- Már látom is az új címlapsztorit : " A hallyu sztár Lee Joon és a pasizási szokásairól híres Seoyoung közös kutyát vettek" - szólaltam meg nevetve. Erre a mellettem sétáló is elnevette magát. Még kb 2 órát töltöttem Joon- nal. Nagyon jót beszélgettünk, de sajnos el kellett mennie egy forgatásra. Viszont megbeszéltük, hogy most már többet fogunk találkozni. Reméltem is ,hogy így lesz.

the kiko fan club — mukai-taichi: Photographer:Sanghun Lee ... | via Tumblr
szia Kio :)
Másnap. Reggel rohannom kellett dolgozni, úgyhogy még reggelizni sem volt időm. Csak bepattantam a kocsimba és már hajtottam is a Vogue-hoz. A fotózások nagyon jól teltek, sokat nevettünk. Kwon úr csak délelőttre hívott ma be, úgyhogy délután volt időm elmenni ebédelni a kedvenc sushizom-ba ( nem hiába éltem japánban 5 évig). Egyszerűen éltem-haltam a japán kajáért. Persze a koreai se volt rossz ,de semmi sem volt fogható egy jó sushihoz. Később Kio és Mia is csatlakoztak hozzám. Seiji-nek valami más elfoglaltsága volt...
- Szóval nagyobb lakásba költözünk. juhééé. - lelkendezett barátnőm, miután vázoltam nekik terveimet a lakásvásárlásról.
- Azért ne örülj előre. Ez még korántsem biztos. Sok mindentől függ. Először is találni kell egy árban is elfogadható, szép és tágas lakást ,ami azért jó környéken van. - feleltem és egy sushit tettem a számba.
- Persze , persze. Ez egyértelmű. De mi mindenben segítünk neked Seo. Gangnam-ban rengeteg szép lakás van és a felük eladó ,mert csak nemrég épültek. Biztos találunk neked megfelelőt. - mosolygott Mia.
- Gangnam? Nem lesz az kicsikét túl drága?
-Minden lehetőséget meg kell néznünk. És persze mi is adunk bele ,ha már nálad lakhatunk. Igaz ,hogy már csak 3 hónapig tart az egy éves ösztöndíj. - sóhajtott Kio.
- Óóó így eltelt az idő? Nem lehet meghosszabbítani? Nem akarom ,hogy elmenjetek srácok. Annyira jó ,hogy itt vagytok.
- Jajj ne is mondd. Én se szeretnék. Persze , nagyon hiányzik Tokyo és az ottani barátaim , de itt van nekem Sun és te is itt laksz Seo. Szóval ha elérjük a megfelelő kredit pontot , akkor pályázunk még egy évre. És elég nagy az esélye, hogy elérjük . -fogta meg a kezem Mia.
- Komolyan? Lenne rá esély ,hogy maradjatok?
- Igen , nagyon úgy néz ki. De ezt meglepetésnek szántuk, ugye Mia? - könyökölte oldalba Kiosuke.
- Naaa Kio. Hát már nem bírtam magamban tartani a jó hírt. Most haragszol? - nézett rá durcásan barátnőm.
- Nem , dehogyis. Végül is jobb, hogy Seo tudja. Így nagyobb lakást fog venni. - nevetett Kio.
- De várjatok. Mi van Seijivel? Neki lesz elég pontja? - szólaltam meg hirtelen. Erre mind a ketten nagyon elcsendesedtek. Nem tetszett ez nekem.
- hahó. Miről nem tudok?
- Hát az a helyzet ,hogy Seijinek  még hiányzik 4 vizsgája....és ha 2 hónapon belül nem vizsgázik le mindenből ,akkor nem hogy nem lesz meg a szükséges pontja, de el is tanácsolják. De tisztában van vele és állandóan hajtogatja, hogy ne izguljunk ,mert tudja mit csinál. Igazából nem tehetünk mást , mint hogy bízunk benne. Felnőtt már és itt az ideje,hogy felelősséget vállaljon a tetteiért. Nem lehetünk ott mindig ,hogy kihúzzuk a bajból. Ezt most neki kell megoldania. - sóhajtotta Kio. Szóra nyitottam a számat , de a telefonom megcsörrent. Mei volt az.
- Egy pillanat. - vettem fel a telefont.
- Szia!
- Szia Seo! Remélem rá érsz ma. Ha nem , akkor is tedd magad szabaddá. - hadarta.
- Őőő ráérek ,de miért is?
- Mert megyünk a GOT7 koncertjére. Ne kérdezz semmit, csak legyél B-nél fél óra múlva. Puszika. - azzal a vonal megszakadt. Hitetlenkedve emeltem el a fülemtől a telefont.
- Ezt majd később folytatjuk srácok ,mert most rohannom kell.
- Őőő de mégis hova? - kérdezte Mia.
- Most derült ki ,hogy megyek a csajokkal Got7 koncertre. - feleltem , miközben felálltam a székről. Szerintem nem kell elmondanom ,hogy barátnőm milyen arckifejezéssel nézett vissza rám.
Untitled
És a közös kép ,amit Jackson telefonjával csináltunk,
szóval csak később kaptam meg :)

Rekord idő alatt értem B-hez, ahol már mindenki ott volt. Jó volt , hogy újra együtt van a kis csapatunk. Kiderült , hogy a backstage-be is hivatalosak vagyunk ,hála Mei egyik sminkes ismerősének. Kicsit izgultam ,de nem igazán azért, mert a Got7-hez mentünk. Tudtam kik ők , hogyne tudtam volna. Szerettem a zenéjüket és azt ahogyan táncoltak ,meg úgy az egész csapatot. Egyszerűen csak kicsikét kényelmetlenül éreztem magam egy ilyen "kivételezős" szituációban. Nem voltam az a fajta lány ,aki "be fanol" egy adott embert vagy bandát , szóval nem tudtam ,hogy hogyan kéne viselkednem. Szerencsére ez az izgulásom rögtön elmúlt ,ahogy odaértünk. A srácok eszméletlen aranyosak és érdeklődőek voltak. És ami a legfurcsább volt: ismertek már minket. Legalábbis az internetről biztosan. Mindenkinek bemutatkoztam és beszélgettem is az összes taggal. Mei , ahogy meglátta Jacksont , elordította magát. Nagyon vicces és persze aranyos volt. Tényleg jól éreztem magam. A koncert után még kicsit maradtunk a fiúkkal ,de aztán mennünk kellett és nekik is.

B- nél folytattuk a kis mini bulinkat. Éppen a konyhában voltam és a netet böngésztem , mikor megláttam egy B-ről szóló , nem éppen jóindulatú cikket.
- Jézusom .- csattantam fel.
- Megint valami utálkozó dolog. - szaladt oda hozzám barátnőm.
. Igen. Vagyis nem.
- Akkor most melyik? Minről írtak valamit?
- Nem. Rólad. - mutattam felé a telefont. Mi lesz ebből...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése