![]() |
| Egy Luhannal töltött este emlékére.... |
Rohanás. Ebből állt az egész
délelőttöm. Rohanás egyik fotózásról a másikra. Még véletlen se egy részén
voltak a városnak. Mire sikerült egy kicsit leülnöm már állhattam is fel,mert
valakinek kellett valami. Szóval szerintem mondanom sem kell,hogy mikor haza
értem mást sem akartam,mint aludni. Naiv kis Seo…
- Holly! Holly gyere ide! – ilyen ordibálás fogadott,mikor benyitottam a lakásomba. Mia és Seiji terpeszben álltak a nappali két végébe,míg Kio középen tette ugyanezt. Fel akasztottam a kabátom egy fogasra,majd közelebb mentem hozzájuk. Holly boldogan szaladt oda hozzám,szájában az egyik kedvenc pólómmal.
- Itt meg mi a fene folyik? – csattantam fel.
- Háátőő…. csak Holly-t próbáljuk szobatisztaságra nevelni,de betámadta a szennyest és megszerezte a pólódat.- felelte Mia a földet bámulva.
-Seiji: elveszed tőle. Mia: kimosod. Kio:…segíts nekik. Én ledőlök. Nincs most ehhez energiám . –sóhajtottam,majd a háló felé indultam. Mikor becsuktam magam mögött az ajtót neki dőlve csúsztam le a padlóig. Annyira fáradt voltam,hogy már remegtek a térdeim. Elcsoszogtam az ágyamhoz és szinte ráestem.
Nem telhetett el sok idő és a telefonom csörgésére ébredtem. Szemem dörzsölgetve néztem rá a kijelzőre: Min.
- Szia Min! - szóltam bele.
- Seoo. Mondd,hogy ráérsz most. – jött a válasz.
- Attól függ mire.
- Eljönni velem a városba. Megöl az unalom. Lécciiiiiii. – nyújtotta el a mondat végét.
- Hát végül is oké. Csak előbb még felébredek.
- Tényleg? Jujj dejóó,köszönöm Seooo. Akkor a lakásod előtt leszek fél óra múlva. Puszii. – azzal a vonal megszakadt. Álmosan fordultam át a másik oldalamra. Nem tudtam,hogy Min-nek miért ilyen sürgős találkozni. Valószínűleg tényleg csak unatkozott. Viszont ő nem dolgozott reggel 7-től. Igazából nem tudtam,hogy ő dolgozott-e egyáltalán. Úgy értem,tudtam , hogy ott van neki a munkája Yemin-nél,de azt nem igazán nevezném „normális” állásnak. Végül is pénzben nem volt hiánya. Néha irigyeltem is ezért. Nagy nehezen kikászálódtam az ágyból és magamra kaptam valami normális ruhát. Mikor kimentem a szobából a nappaliban Japán barátaim társaságában Sun is helyet foglalt Mia mellett. Tény,hogy tényleg nagyon összemelegedtek. Holly Seiji ölében aludt.
- Sziasztok! Én most elmegyek Min-nel találkozni. Majd valamikor jövök. – szóltam oda nekik.
- Seo! Mi is éppen menni készültünk Sun-nal,úgyhogy várj és megyünk veled! – pattant fel Mia,maga után húzva a fiút.
- Okés. – feleltem a falnak dőlve. Seiji felállt a kanapéról és odasétált hozzám,majd szó nélkül átölelt.
- Ezt meg miért kapom? – kérdeztem.
- Csak úgy. Mert nagyon szeretlek és tudom,hogy egy idióta barom vagyok néha….na jó legtöbbször. És a legtöbb szarságot én csináltam,mióta itt vagyunk. Szóval sajnálom Seo. – suttogta.
- Hééé meg van bocsájtva. Mindig is idióta voltál. Csak egyre jobban kijön rajtad. – nevettem. Közben Kio is odajött hozzánk és csatlakozott az öleléshez.
- Hééé srácok,megfulladok. – szólaltam meg.
- Tudjuk,hogy hiányoztunk neked. – nevetett Kio,egy puszit nyomva az arcomra.
- Holly! Holly gyere ide! – ilyen ordibálás fogadott,mikor benyitottam a lakásomba. Mia és Seiji terpeszben álltak a nappali két végébe,míg Kio középen tette ugyanezt. Fel akasztottam a kabátom egy fogasra,majd közelebb mentem hozzájuk. Holly boldogan szaladt oda hozzám,szájában az egyik kedvenc pólómmal.
- Itt meg mi a fene folyik? – csattantam fel.
- Háátőő…. csak Holly-t próbáljuk szobatisztaságra nevelni,de betámadta a szennyest és megszerezte a pólódat.- felelte Mia a földet bámulva.
-Seiji: elveszed tőle. Mia: kimosod. Kio:…segíts nekik. Én ledőlök. Nincs most ehhez energiám . –sóhajtottam,majd a háló felé indultam. Mikor becsuktam magam mögött az ajtót neki dőlve csúsztam le a padlóig. Annyira fáradt voltam,hogy már remegtek a térdeim. Elcsoszogtam az ágyamhoz és szinte ráestem.
Nem telhetett el sok idő és a telefonom csörgésére ébredtem. Szemem dörzsölgetve néztem rá a kijelzőre: Min.
- Szia Min! - szóltam bele.
- Seoo. Mondd,hogy ráérsz most. – jött a válasz.
- Attól függ mire.
- Eljönni velem a városba. Megöl az unalom. Lécciiiiiii. – nyújtotta el a mondat végét.
- Hát végül is oké. Csak előbb még felébredek.
- Tényleg? Jujj dejóó,köszönöm Seooo. Akkor a lakásod előtt leszek fél óra múlva. Puszii. – azzal a vonal megszakadt. Álmosan fordultam át a másik oldalamra. Nem tudtam,hogy Min-nek miért ilyen sürgős találkozni. Valószínűleg tényleg csak unatkozott. Viszont ő nem dolgozott reggel 7-től. Igazából nem tudtam,hogy ő dolgozott-e egyáltalán. Úgy értem,tudtam , hogy ott van neki a munkája Yemin-nél,de azt nem igazán nevezném „normális” állásnak. Végül is pénzben nem volt hiánya. Néha irigyeltem is ezért. Nagy nehezen kikászálódtam az ágyból és magamra kaptam valami normális ruhát. Mikor kimentem a szobából a nappaliban Japán barátaim társaságában Sun is helyet foglalt Mia mellett. Tény,hogy tényleg nagyon összemelegedtek. Holly Seiji ölében aludt.
- Sziasztok! Én most elmegyek Min-nel találkozni. Majd valamikor jövök. – szóltam oda nekik.
- Seo! Mi is éppen menni készültünk Sun-nal,úgyhogy várj és megyünk veled! – pattant fel Mia,maga után húzva a fiút.
- Okés. – feleltem a falnak dőlve. Seiji felállt a kanapéról és odasétált hozzám,majd szó nélkül átölelt.
- Ezt meg miért kapom? – kérdeztem.
- Csak úgy. Mert nagyon szeretlek és tudom,hogy egy idióta barom vagyok néha….na jó legtöbbször. És a legtöbb szarságot én csináltam,mióta itt vagyunk. Szóval sajnálom Seo. – suttogta.
- Hééé meg van bocsájtva. Mindig is idióta voltál. Csak egyre jobban kijön rajtad. – nevettem. Közben Kio is odajött hozzánk és csatlakozott az öleléshez.
- Hééé srácok,megfulladok. – szólaltam meg.
- Tudjuk,hogy hiányoztunk neked. – nevetett Kio,egy puszit nyomva az arcomra.
![]() |
| Sun&Mia ♥ |
Mikor Mia-ékkal leértünk az utcára
Min a falnál ülve várt. Mikor meglátott integetni kezdett.
- Akkor mi itt leválunk tőletek. Jó szórakozást Seo! – ölelt át Mia,majd kézen fogta Sun-t és elindultak a másik irányba. Odasétáltam barátnőmhöz.
- Szia Seoo! – pattant fel és a nyakamba ugrott.
- Szia Min! Na? Mit szeretnél csinálni?
- Háát ez egyértelmű,nem? Vásárolni! Meg dumálni. Mi van veled mostanában? – mosolygott.
- Oké. Én benne vagyok. Majd útközben mesélek. A te kocsiddal megyünk? – mutattam az út szélén parkoló fehér porsche-ra. Min széles vigyorral bólintott.
Első utunk egy bevásárló központba vezetetett. Szinte mindenhonnan teli szatyrokkal jöttünk ki. Min nem sajnálta költeni a pénzt. Még a ruhák árát sem nézte meg. Ha tetszett neki,megvette. Azért én kicsit spórolósabb voltam,de szerencsére már én is meg tudtam engedni magamnak pár drágább darabot. Kér órát vásároltunk,majd beültünk egy kávézóba.
- Szóval Luhannal minden oké? Sen nem kavart be? – kérdezte Min.
- Igen. Szerencsére nagyon megértő volt. És sokkal jobb így ,hogy tud Senről. – feleltem.
- Ezt jó hallani. Luhan megérdemelt már egy olyan lányt,mint te. Amúgy Kai mesélt neked a Soyun-os balhéról?
- Igen…nem értem miért csinálja ezt. Próbálom megértetni vele,hogy változnia kell,de mintha a falnak beszélnék. Remélem egyszer benő a feje lágya. – sóhajtottam.
- Háát én is nagyon remélem. De jót tett neki,hogy visszajöttél Koreába. Nagyon fel van dobva mióta megint itt vagy. – mosolygott a velem szemben ülő.
- Akkor mi itt leválunk tőletek. Jó szórakozást Seo! – ölelt át Mia,majd kézen fogta Sun-t és elindultak a másik irányba. Odasétáltam barátnőmhöz.
- Szia Seoo! – pattant fel és a nyakamba ugrott.
- Szia Min! Na? Mit szeretnél csinálni?
- Háát ez egyértelmű,nem? Vásárolni! Meg dumálni. Mi van veled mostanában? – mosolygott.
- Oké. Én benne vagyok. Majd útközben mesélek. A te kocsiddal megyünk? – mutattam az út szélén parkoló fehér porsche-ra. Min széles vigyorral bólintott.
Első utunk egy bevásárló központba vezetetett. Szinte mindenhonnan teli szatyrokkal jöttünk ki. Min nem sajnálta költeni a pénzt. Még a ruhák árát sem nézte meg. Ha tetszett neki,megvette. Azért én kicsit spórolósabb voltam,de szerencsére már én is meg tudtam engedni magamnak pár drágább darabot. Kér órát vásároltunk,majd beültünk egy kávézóba.
- Szóval Luhannal minden oké? Sen nem kavart be? – kérdezte Min.
- Igen. Szerencsére nagyon megértő volt. És sokkal jobb így ,hogy tud Senről. – feleltem.
- Ezt jó hallani. Luhan megérdemelt már egy olyan lányt,mint te. Amúgy Kai mesélt neked a Soyun-os balhéról?
- Igen…nem értem miért csinálja ezt. Próbálom megértetni vele,hogy változnia kell,de mintha a falnak beszélnék. Remélem egyszer benő a feje lágya. – sóhajtottam.
- Háát én is nagyon remélem. De jót tett neki,hogy visszajöttél Koreába. Nagyon fel van dobva mióta megint itt vagy. – mosolygott a velem szemben ülő.
-
Tényleg? Ezt
örömmel hallom. És veled meg Sehunnal mi újság? – váltottam témát. Min mély
levegőt vett.
- Őszintén? Fogalmam sincs. Mostanában nem beszéltünk. Mindjárt itt a szülinapja és nem tudom , hogy mit csináljak. – felelte.
- Éértem. Az a baj,hogy mind a ketten nagyon makacsok vagytok. Pedig te is tudod,hogy beszélnetek kell. – néztem rá. Min szóra nyitotta a száját,de a telefonja hangos csörgése félbe szakította. Mikor ránézett a kijelzőre egy hangos sóhaj szakadt ki belőle.
- Ki az? – kérdeztem. Ő nem szólt semmit,csak felém mutatta a mobilt és felállt. A kijelzőn ez a név állt: L.Joe. Min kb 10 percig telefonált,majd visszaült hozzám. Nem tudtam,hogy meg kérdezzem-e miről beszéltek vagy ne. Végül nem bírtam ki.
- Őszintén? Fogalmam sincs. Mostanában nem beszéltünk. Mindjárt itt a szülinapja és nem tudom , hogy mit csináljak. – felelte.
![]() |
| Szia Min :) |
- Éértem. Az a baj,hogy mind a ketten nagyon makacsok vagytok. Pedig te is tudod,hogy beszélnetek kell. – néztem rá. Min szóra nyitotta a száját,de a telefonja hangos csörgése félbe szakította. Mikor ránézett a kijelzőre egy hangos sóhaj szakadt ki belőle.
- Ki az? – kérdeztem. Ő nem szólt semmit,csak felém mutatta a mobilt és felállt. A kijelzőn ez a név állt: L.Joe. Min kb 10 percig telefonált,majd visszaült hozzám. Nem tudtam,hogy meg kérdezzem-e miről beszéltek vagy ne. Végül nem bírtam ki.
-
Miért
hívott?
- Meghívott az LA.-i fellépésükre. – felelte szinte suttogva.
- Őőő és ez most honnan jött neki így hírtelen?
- Meghívott az LA.-i fellépésükre. – felelte szinte suttogva.
- Őőő és ez most honnan jött neki így hírtelen?
-
- Kettőt
tippelhetsz. CAP mondta el neki,hogy
Sehunnal szünetelünk. A többi meg jött magától. – mondta,majd beleivott a
kávéjába.
- És elmész?
- Nem tudom. Igazából nagyon szeretem a srácokat,és ha mennék az nem csak L.Joe miatt lenne. Úgyhogy szerintem igen.
- Értem. De L.Joe újra akarja kezdeni veled,nem?
- Nem tudom Seo. A mi kapcsolatunk leginkább szexre épült,úgyhogy soha sem jártunk úgy igazán. Nem igazán van mit újra kezdeni….max „azt”. – formált idézőjelet az ujjaiból. Szóra nyitottam a számat de egy hangos sikítás félbe szakított. Megfordultunk és két lányt pillantottunk meg,amint minket fényképeznek.
- Őőő ezek most miattunk sikítoznak? – néztem Min-re.
- Valószínűleg. Szerintem jobb ha megyünk,mert az EXO fanok elég erőszakosak néha. -Pattant fel Min. Mikor kiértünk a kávézó elé a két lány még mindig követett. Kezdett elég idegesítő lenni a dolog.
- És elmész?
- Nem tudom. Igazából nagyon szeretem a srácokat,és ha mennék az nem csak L.Joe miatt lenne. Úgyhogy szerintem igen.
- Értem. De L.Joe újra akarja kezdeni veled,nem?
- Nem tudom Seo. A mi kapcsolatunk leginkább szexre épült,úgyhogy soha sem jártunk úgy igazán. Nem igazán van mit újra kezdeni….max „azt”. – formált idézőjelet az ujjaiból. Szóra nyitottam a számat de egy hangos sikítás félbe szakított. Megfordultunk és két lányt pillantottunk meg,amint minket fényképeznek.
- Őőő ezek most miattunk sikítoznak? – néztem Min-re.
- Valószínűleg. Szerintem jobb ha megyünk,mert az EXO fanok elég erőszakosak néha. -Pattant fel Min. Mikor kiértünk a kávézó elé a két lány még mindig követett. Kezdett elég idegesítő lenni a dolog.
-
Téged nem
zavarnak? – súgtam oda Min-nek.
- Már hozzászoktam. Idővel te is hozzáfogsz. Az Oppák barátnői nekik nagy szenzációk. Szerencsére ők nem a durvább fajtából vannak. – kacsintott.
- Durvább? Akarom én tudni az milyen? - Már hozzászoktam. Idővel te is hozzáfogsz. Az Oppák barátnői nekik nagy szenzációk. Szerencsére ők nem a durvább fajtából vannak. – kacsintott.
- Nem hiszem. De készülj fel,hogy a képek holnap az interneten lesznek. – felelte.
- A mi képeink? De hát minek?
- Mert mi vagyunk a „barátnők”. Nem szoktad nézni a netes oldalakat? Te is fent vagy már egy párszor. És a többiek is. Ez van. Nem tudunk mit tenni ellene. Ilyen a celeb barátnők élete. – Min úgy beszélt,mintha ez természetes lenne. Lehet,hogy neki az is volt,de nekem még eléggé szoknom kellett ezt a helyzetet. Oké,hogy Luhan híres,de én nem vagyok az. Miért jó,ha tele pakolják a netet képekkel rólam?
Min felajánlotta,hogy elvisz a dormhoz ,de ő már nem jött be. Azt mondta,hogy kell neki egy kis idő. Én meg nem erőltettem. Az ajtó nyitva volt,úgyhogy benyitottam. Odabent elég nagy volt a nyüzsgés. Ha jól láttam mindenki ott volt. Először Chanyeol vett észre.
- Szia Seongy! Hát te meg! – jött oda hozzám nevetve,majd átölelt.
- Gondoltam átjövök. Látom el vagytok foglalva. – mosolyogtam.
- Rád mindig van időnk. – húzott be a nappaliba.
- Az M-nek nemsokára mennie kell,egy külön próbára,de ha mi is megfelelünk neked,akkor maradhatsz. –
![]() |
| Best friends 4ever ♥ |
- Tökéletesen megfeleltek. – nevettem.
- Szóval máris leváltasz? – ölelt át valaki hátulról.
- Könnyen jött,könnyen ment. – fordultam szerelmem felé,majd megcsókoltam. Hírtelen a manager jött ki az egyik szobából.
- EXO-M indulás! Óóó szia Seo! – intett.
- Szia! – mosolyogtam rá. Luhan még egy puszit nyomott a homlokomra,majd a csapat kínai fele kivonult az ajtón. Miközben mentek ki még mindenkitől kaptam egy puszit az arcomra.
- Min-t nem hoztad magaddal? – húzott le maga mellé a kanapére Baek.
- Őő nem,mert dolga volt. – feleltem kicsit tétovázva.
- Aha…dolga volt,mi? Na persze. – állt fel Sehun,majd a szobája felé indult.
- Egész nap ilyen volt. Ne vedd magadra. – fogta meg a kezem D.O.
- Neem,megértem. Hiányzik neki Min. Ez így már nem állapot,ami most köztük van. – sóhajtottam.
- Igazad van Seongy,de nem igazán tudunk mit tenni. – dőlt a vállamra Kai.
- Jólvan. Más téma. Ki akar filmezni? – pattant fel Chanyeol.
- De most ne a batmant megint! – kiabált utána Baek,mikor eltűnt a szobájában. Én fáradtan nyúltam el a kanapén,Kai ölelésében és írtam egy sms-t lakótársaimnak,hogy ma valószínűleg későn jövök.




Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése