Danbi: Vodka ♥

Nem is tudom hol kezdjem talán Soyun történetével kéne. Én voltam a társaságból az első , aki megtudta, és habár nem érintett túl jól, hogy barátnőm élet és halál között van, mert féltem, hogy elveszítem mégis bátorítottam, hogy ne egyedül küzdjön betegségével. Ennek következménye egy kisebb összejövetel lett, ahol kivételesen nem néztek rám úgy, mint egy olcsó kurvára szoktak. Hát igen mostanában nem éppen fényes életvitelt követek, ami méltó lenne a fiúk színvonalához, csak az a baj, hogy ez is én vagyok és ők ezt valahogy képtelenek elfogadni.

 Szóval a lényeg, hogy Soyunnal összeröffentünk, ahol nehezen , de elmondta miért nem ért rá barátjára az utóbbi időben. Borzasztó volt látni, mikor megszabadult kendőjét…. leírni se tudom, hogy mi futott át abban a pillanatban rajtam, de erősnek mutatkoztam és próbáltam a javulófélben lévő B-t mutatni, aki kezd visszatérni. Ez a műveletem a délután folyamán egész jól ment, hiszen mindenkivel, még drága (ex) barátommal is képes voltam egy-két szót váltani, mondjuk vele tényleg csak ennyi volt.  A nap fénypontja a leánykérés volt, amire ugyan barátnőm nem mondott százszázalékosan igent állapota miatt, ennek ellenére fejemben már elindultak a szervezkedési láncok. Mikor, hogyan kéne megtartani a leánybúcsút, esküvőt és ilyen hasonló dolgok.

- Látom valaki nagyon elkalandozott. - ült le mellém Lulu.

- Picit beleéltem magam, hogy mi van ha…

- Ha tényleg lesz esküvő?

- Hmm.

- Hogy vagy?- kérdezte meg pár pillanat múlva.

- Soha nem voltam jobban. - erőltettem egy mosolyt arcomra.

- B, nekem nem tudsz hazudni.

- Javuló félben vagyok, de nehéz…

Sokáig beszélgettem legjobb barátommal, aki nem utált azért, aki lettem, mert tudta, hogy ez is a részem. Jól esett végre valakivel ilyen hosszas beszélgetést ejteni, mert nagyon rajta és drága szerelmeimen, Vodkán és Whiskyn kívül nem igazán volt társaságom az elmúlt időszakban., amit magamnak köszönhetek. ÉS akkor ha itt tartunk nem szabad kihagyni a körből  lakótársamat se, aki megmentett a fürdős incidens után…

- B, nem jössz?

- Tokiya? Te mikor kerültél ide?

- Végeztem és gondoltam eljövök érted. Holnap szabadnapom van.

- Akkor az enyém vagy?- karoltam bele., amiért kaptam egy pár szúrós tekintett, de nem nagyon izgatott. Tokiya volt az egyik olyan személy, aki végig mellettem volt, annak ellenére, hogy 180 fokos fordulatot vett személyiségem, még ugyanaz a B voltam, aki ezelőtt, de mindegy most nem ez a lényeg, inkább a másnap.

Tokiya ♥

A nagy bejelentés után kivételesen viszonylag korán lefeküdtem aludni és drága kölkeimmel megosztva az ágyam hamar el is aludtam .Az utóbbi időben, vagyis idén nem igazán volt kedvelt tevékenység az alvás nálam, úgy, hogy most jól esett egy kicsivel hosszabb szunya. Reggel arra keltem, hogy Whisky kétszer is átsétált rajtam. Nem nehéz , de azért megéreztem pici körmeit bordám között.  Kicsit játszottam velük félkómásan, majd kibattyogtam a konyhába, ahol egy szexi Tokiya várt a tűzhely előtt.

- Szia édes, hát te? – foglaltam helyett a pultnál.

- Ohh.. Úgy látom a kicsi szívem még nagyon nem ébredt fel. Egy kávét? – fordult hátra két kavarás közt.

- Hát ha csinálsz akkor iszom.

- Érted mindent. – kacagott egyet, majd arrébb tette az edényt és feltett nekem egy feketét főni. Még elkészült a forró ital néztem, ahogy ügyeskedik a konyhába. Jó volt nézni, hogy Mei nélkül sincs érintetlenül hagyva a ház ezen része, hiszen Tokiya olyan otthon volt a főzésben, mint én a  konyha tönkretételében.  

- Tessék. – nyomott egy puszit homlokomra, majd újra az ételnek szentelte minden figyelmét. Néztem, ahogy serte-pertél, majd egy gőzölgő tál kerül elém. – Jó étvágyat. – nyújtotta át a pálcikát.

- Köszönöm. – kezdtem a finom illatokat árasztó kaja pusztításába.  Gyors befaltam az egészet, majd gondoskodtam két pöttömömről is. Gyors átöltöztem ,majd a szórakozó szobában vártam meg  drága lakótársam. Időközben telefonomat böngészgettem és ráakadtam egy csomó kincsre. Az egyik az a rövid

első találkozás drága szerelmemmel,
avagy Vodka spurizik a leendő gazdihoz. :D

videó, ahol drága kiskutyám, Vodka először találkozik leendő gazdájával és bolond párjával.  Istenem ez a kis kutyus tündéri volt. Szerelem volt első látásra, de a visszaemlékezés boldog pillanatát Tokiya drága megzavarta azzal, hogy besurrant és elindított egy filmet.  Mivel már szinte mindent megnéztem és közösen és jó pár dolgot kivégeztünk maradtunk a No breathing-él, amit tudom, hogy megígértem Meinek, hogy vele nézem,

Vodka első találkozása a beltéri medencével,
maradandó élményt nyújtott neki.XD

mégse bírtam kivárni és helyette újdonsült barátommal ültem be a moziszobába, hogy  nagy képernyőn élvezzük a nem olyan rég elkészült filmet.  Mikor vége lett egyből spuriztunk a szobánkba, hogy átöltözzünk és a film hatására keletkező úszásvágyunkat kielégítsük egy mártózással a benti medencében. Eddig nem is lenne vicces a dolog, de a kis pancsika közben a nyitott ajtón Vodka meglátogatott minket és közelebbi kapcsolatba került a medence vizével.

Vodka az édesekre bukik. :D

Tokiyával már a hasunkat fogtuk a nevetéstől, miután megmentettük a süllyedő kutyát a fulladásveszélytől és biztonságos helyre vittük törölközők közé csavarva.  Lassan apadni kezdett jókedvünk , így új program után kutatva indultunk lefürödni és valami tiszta ruhát venni.  Már éppen indultam volna ki a szobából mikor észrevettem, hogy drága négylábúm megtalálta kedvenc párnámat és őrült játékba kezdett vele.  Lakótársam egy darabig az ajtóban nézte birkózásunkat, majd egy „kicsi a rakás” kíséretében rám ugrott ezzel teljesen megakadályozva azt, hogy megszerezzem az engem illető plüsst.  A

Még a nagy találkozás napján készült Vodka drágámról.♥

kisebb csata után, mikor biztonságos helyre rejtettem a kis fánkot pórázra fogtam két kölkömet, majd irány a szülőhelyük, hogy testvérkéiket meglátogassuk.  Isteni édesek voltak a kis pöttömkék. Órákig játszottunk velünk, de sajnos hívott minket a természet. Vagyis Vodka és whisky eléggé nehezen bírta már, így elköszönve a tulajtól a közeli parkba vittünk őket sétálni.  Csak estefelé értünk haza, hozzáteszem hulla fáradtan. Legalábbis én nagyon fáradtnak éreztem magam. Tokiya elengedte a két rosszcsontot, majd a konyhába rohant, hogy korgó

Vodka és gazdija lustulnak. :D

hasának készítsen valamit. Még ő ügyködött a kaján én bedőltem az ágyamban és pihentem egy picit. Éppen becsuktam a szemeim, mikor valaki hasamon próbált elhelyezkedni. Elmosolyodtam, mikor kinyitottam szembogaram és pilláim mögül megpillantottam drága kutyuskám.  Kicsit beszundítottunk.

Arra keltem, hogy valami csikizi az orrom.

-Yaaa.- löktem le magamról szerencsétlen kutyát. Tokiya fölöttem térdelve próbálta magába folytani a nevetést. – Nem vicces. Kelthettél volna kedvesebben is.

- De hisz tök kedves voltam.  – vágtam be a durcát, aminek eredményeképp kaptam egy bocsánatkérő puszit a homlokomra, majd két ölelő kart, akik később a konyhába rángattak, hogy tulajdonosával együtt fogyasszam el a temérdek kaját, ami szemem elé tárult, ahogy beléptem a konyhába…

És, hogy lássátok , hogy whiskyről se feledkeztem meg.♥