2014. szeptember 15., hétfő

Mei-Minden xD 1. rész

Seiji és B káváztak és unatkoztak....
Én közbe vért izzadtam a konyhában!!
-Jé Te kivagy? – kérdeztem a nappaliban heverő félmeztelen fiút. Az arca ismerős volt, mintha valahol már láttam volna, de nem ugrott be, hogy hol.
-Te biztos Mei vagy. Öhm...Kicsit megy a kínai, mert a koreaim még ennél is rosszabb. – szólalt meg anyanyelvemen – Seiji vagyok. Egy ideig nálatok fogok lakni. – vigyorgott. Sajna a felsőtestének bámulása kicsit elterelte a figyelmem
-Édesem, a nyálad mindjárt elcsurran. – csettintett az orrom előtt rég nem látott második anyukám.
-D! – ugrottam a nyakába –De jó, hogy itt vagy. Mikor érkeztél?
-Nem olyan rég, de már megyek is. – nyomot egy puszit az arcomra és lánya kocsijának kulcsát ellopva kislisszant.
-Elvitte...igaz? – jött le B az emeletről. Bólintottam majd fél pucér barátunkra mutattam – Seij, nálam van elvonón. Beraktam Tokiya mellé. Nyugi mindent megeszik. Vacsira itthon vagyunk. – cipőmből kilépve a konyhába mentem, hogy kicsit felfrissítsem magam. Tehát Seiji nálunk fog lakni, vajon Seo tudja?! Egyáltalán B-n és a srácon kívül tudja más, hogy itt van? A telefonom rezgése térített vissza:
Nem akarok a nyakadon élni. Egy kis időre eltűnök, de ne aggódj, majd jelentkezem. Húgi nem vesztem el, csak egyedül kell lennem kicsit, távol minden emléktől. Remélem megérted. Azért, hogy ne felejts el a szennyesem a mosógépben van. Szeretlek!
Gyors választ pötyögtem drága testvérkémnek, aztán felmentem az emeletre és kivettem a ruháit. Szerencsére nem indította el a mosást, így a pólójának Kris illata volt. Összehajtottam és a szekrénybe tettem. Valami kényelmesbe öltöztem és körbe néztem ki van itthon. TJ dolgozott, Tokiya a szobájában gépezett, de lejött nekem segíteni vacsit készíteni, D és B ugye elmentek és ennyi.
Elindultunk :P
-Tokiya el visszük szőrmókékat sétálni? – kukucskáltam be az ajtaján. Vidáman intett, hogy részéről oké. Egy örökké valóságba telt mire a kutyukra tettem a pórázt. Wihskyt Tokiya fogta, nálam pedig Vodka rendetlenkedett. A közeliparkba vittük őket, ahol Yemin is szokta kutyáit sétáltatni. Leültünk egy padra és elengedtük a két kis lurkót szaladgálni.
-Mintha csak most születtek volna. – karolt át Tokiya – Emlékszel édesem, mikor vittelek a szülőszobába?
-Ó drágám, hát lehet az elfelejteni? – kontráztam, majd hatalmas nevetésbe törtünk ki – Annyira egy gyagyás vagy. Fél óra ücsörgés után úgy döntöttünk, hogy indulunk, tettünk még nagy kört és haza felé vettük az irányt. Útközben megcsörrent a telefonom, a szám ismeretlen volt.
Nagy a szeretet :3
-Halló! – vettem fel.
-Üdvözlöm! Az MBC stúdióból hívom önt. Nem tudom mennyire ismeri a Roommate című műsorunkat?! 
-Elég jól, hiszen az egyik szereplőjük a barátnőm barátja.
-Igen, igen értesítve lettünk róla. Ezért is hívom önt. Chanyeol megkért, hogy lehetne arról szó, hogy Danbi kisasszony és Ön a házban töltene egy napot?
-Én miért? – Tokiya mindeközben szinte már a vállamra mászott annyira hallgatózott.
-Chanyeol szeretné meglepni a barátnőjét és szeretné ha Ön vinné el. Mi indulás előtt felmikroportozzuk Önöket, illetve a kocsijába is rakunk kamerát, plusz kapanak egy operatört is.
-Részemről rendben.
-Ennek nagyon örülök. Akkor holnap találkozunk. Visszhal. – meg sem várva a válaszom letette. Tokiyának elmeséltem a beszélgetésünk, aki a hasát fogva nevetett, miközben arról ábrándoztam, hogy mennyire szeretném az összes lakót megismerni, persze vannak akiket jobban, de van olyan akiket már ismerek.
Másnap kora reggel hangos csengetésre ébredtem. A fülemhez emeltem a telefont, majd rá kellett jöjjek, hogy a kapu csengő visít. Mivel mindenki aludt, lassan kibotorkáltam, párszor majdnem leestem a lépcsőn, de sikerült épségben az ajtóhoz érnem. Egy elég zaklatott Seo topogott a küszöbön. Beinvitáltam, majd a konyhába menet elkészítettem mindenki reggeli éltetőjét. Bevittem először D-nek, majd B-nek, aztán TJ-nek. Mikor Tokiya szobája előtt mentem el hangos kiabálást hallottam, így jobbnak láttam, ha hagyom őket. Habár nem beszélek japánul a hanglejtések alapján nem valami vidám dologról beszélhettek. Mikor leértem, töltöttem magamnak is, majd Seo, mint akit golyóból lőttek volna ki elviharzott. TJ a szemét vakargatva araszolt lefelé.
-Morning! – köszöntöttem, mikor odaért hozzá bújtam – Hiányzik Lay. Sütünk palacsintát reggelire?
-Hidd el Baby ha hetero lennék, itt helybe megfektetnélek. – nevetett, hangja még rekedt volt – Aha, majd Én kikeverem, Te pedig sütöd.
-Oké Honey! – kacsintottam fel rá, majd elengedtem és neki álltunk az amerikai reggelinek.
A következő ébredőnk D volt. Mindenkinek Anyai szeretettel teli puszit nyomott az arcára. TJ kicsit még feszengett mellette, de örültünk, hogy valakivel végre folyékonyan tudtunk angolul beszélni, hisz valamiért ha Tjel kettesben voltam, mindig angolul beszélgettünk. DE ha valaki csatlakozott hozzánk, akkor ha nem is rögtön, de egy idő után váltunk.
Mire minden kész lett, már sorban ültek az asztalnál a ház lakói. Seiji furcsán pislogott ránk, mikor megtömtük az asztalt, juhaszirup, dzsemek, gyümölcsök és minden, ami ízletesebbé teszi gnóm kis palacsintáim. B elmagyarázta neki, hogy van abban valami jó, ha a legjobb cimbid külföldön élt. Barátnőm folyton japánul beszélt hozzá, viszont Én szegényt kínoztam a kínaival, hisz mivel a fiúk elfoglaltak első nagy koncertjük miatt nem tudunk leülni és egy jót beszélgetni. Plusz Layt is alig látom, mert Ő meg MC-kedik. Emiatt már hetek óta nem láttam őt. Reggeli végére megérkezett a Roommate stáb is. 
Gyorsan elküldtem öltözni B-t, közben elhadartam mindenkinek mikor már hallótávolságon kívül volt, hogy mi történik pontosan, majd Én is elindultam átöltözni. Mire kész lettem B már a kocsiban bekötött szemmel várt. Behuppantam a kocsiba:
-Hú mennyi kamera. – lepődtem meg – Szia! – üdvözöltem a mellettem ülő operatőrt, persze B közbe csak úgy bombázott a kérdéseivel. Mivel nem tudhatta, hogy hova megyünk a kocsi GPS helyett a telefonom használtam fülhallgatóval. Mire odaértünk barátnőm szinte őrjöngött, hogy minden kérdése elől kitérek, vagy olyasmit válaszolok, ami nem is válasz semmire vagy kínaiul mondtam. Majd kattant az agyam és végig kínaiul válaszolgattam, mert tudtam, hogy nem nagyon fogja érteni. Bekanyarodtam a TV-ből már jól ismert parkolóba, Chanyeol kézzel lábbal kalimpált a kertbe, mert hátulról mentünk be. De meg se szólalt.
-Oké Mei, most már hagyd abba a kínait és beszélj normálisan. Hallom, hogy már nem zúg a motor, sőt érzem, hogy megálltunk. – mérgelődött.
-Még egy kicsi türelem. Gyere. – kisegítettem a kocsiból. Yeolt, már többször arrébb rugdostam, mert annyira örült rég nem látott kedvesének, hogy azonnal a nyakába akart ugrani. B hirtelen lefagyott és vett egy nagy levegőt.
-Hányan vannak körülöttünk.
-Ketten.
-És Ők kik?
-Két operatőr. Egy férfi és egy nő. – hazudtam.
-Hol a pasi? – oda vezettem Chanyeol elé, erre B újra vett egy nagy levegőt. – Olyan a parfümje, mint a barátomé.
Ellopták a telefonom és ezt a képet állították be háttérnek
A B-én is babráltak valamit xD
-Tényleg? – jött egy kis segítség, ha jól tudom Minwootól. Gyorsan meghajolt, Én is, majd mentünk tovább. Mind a hárman alig tudtuk már vissza fojtani a nevetést. Leültettük a kanapéra,a házban már mindenki várt minket. Nana vadul csápolt mikor meglátott, hisz Chanyeolon kívül személyesen csak Őt ismertem. A többiek kedvesen mosolyogtak. Leültettem B-t, aztán gyorsan halkan bemutatkoztam mindenkinek. Végül levettem a kendőt és B köpni nyelni nem tudott.
-Te...- nézett rám mérgesen, majd meglátta mellettem Chanyeolt – Te. – szemei könnyekkel teltek meg, azonnal hozzá rohant, még éppen időben léptem arrébb, így nem lettem ölelésük csomópontja. Mikor végre kiölelgették egymást újra bemutatkoztunk immáron szebben és hangosabban.
-A nevem Mei Wu. A bátyám az EXO, most már ex tagja Kris. – mutatkoztam be.
-És Lay barátnője. – tette hozzá Yeol. -Igen. – pirultam el – Örülök, hogy megismerhetlek titeket. – hajoltam meg újra.
-Te kínai vagy igaz? – kérdezte Sora.
-Igen, de pár évig éltünk Kanadában is.
-Mei egyébként nagyon jól főz. Van, hogy a dormban nekünk is készít valami finomat.
 -Ez remek hír. – csapta össze tenyerét mindenki által csak Shin Mamának ismert énekes. Nagyon megörültem, hogy vele együtt tevékenykedhetek a konyhában, hisz nagyon jól főz. B is párjára talált Gayeon személyében. A konyhában segített nekünk Kang Joon, Nana és Soohyun. Chanyeol, Minwoo, Gayeon és B pedig addig kint ökörködtek a kertben. A többiek ekkor még nem voltak otthon. Seho mikor meglátott a konyhában sürögni forogni, azt se tudja mit csináljon. Olyan jót nevettem rajta. Leginkább az este érkező Dongwooktól rémültem meg, hisz manapság fedeztem fel egyik sorozatát, ami nagyon tetszik és így élőben látni őt, teljesen kész voltam, amin persze a többiek mind jót nevettek. Este amíg B kapott pár nyugodt percet Yeollal, Én a fiúkkal és Nanával beszélgettem az emelten. Nagyon jól éreztem magam náluk. Igazi kis család lettek. Mikor már csak páran voltak ébren, úgy éreztük, hogy ha megyünk. B egész úton áradozott, hogy mennyire megkedvelt mindenkit és ezzel Én is így vagyok.

De alig tettem le a fejem, már reggel is volt és eljött a fiúk nagy napja, amit a következő bejegyzésben írok le, mert már lekopnak az ujjaim :P

Egy kis ízelítő xD

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése