2014. szeptember 22., hétfő

Soyun : Érzések...

Már nagyon rég rúgtam így be, de most, B születésnapja, és persze a koncert miatt, sok volt az izgalom.
Jó volt mindenkivel  együtt lenni, látni, milyen boldogok, és nekem ennél több nem is kellett a jó hangulathoz. Még ha a koncert után nem is ittam, csak az öltözőkben voltunk.
Persze Jongin volt olyan aranyos, és a koncert után becipelt egy üres öltözőbe, már épp vette volna elő a lényeget, amikor ránk nyitottak. Fél percig meredtünk az ajtóra miután az a csaj bezárta vissza, vörös fejjel, jó nagyot röhögtem.
Végül nem fejeztük be, hanem mentem a B partyra. Most kiélveztem az egészet. Buliztam, ez kellett már. Mindent új lappal kezdtem ezzel, még ha fáj is a fejem mint állat.
Jongin mocorogni kezdet mellettem, aztán nagyot nyújtózva a hátára fordult. Fogalmam sincs, hogy került ide.
Rám pillant, és elmosolyodik.
-Jó reggelt. - suttogott.
-Neked is. - olyan hangom volt, mint egy rozmárnak.
-Szexis a hangod. - kuncogva közelebb jön, és magához húz. -Óh, hisz lázas vagy. - tol el, homlokomra nyomja az ajkait.
-Tegnap kicsit buliztam... - suttogtam. Nem tudtam hangosan beszélni. Tuti hangszál gyulladásom van.
-Én hoztalak haza. Szóval igen, kicsit nagyon! - kuncog. -Gyere, elmegyünk a dokihoz. - kisegített az ágyból, miután Ő is kimászot, aztán rám adott pár ruhát, mert csak póló volt rajtam és egy bugyi. Szörnyen szédültem, fájt a torkom, és a fejem.
-Hát... nem kellett volna félmeztelenül, vizesen, rohangálnod a parkban. - mondja Jongin. Rá meredek.
-Mi van? - ijedten nyikkantam fel. Ezért nem csak azért volt ijedt fejem, amit hallottam, hanem a hangom miatt is.  Semmire se emlékszem. És még megfáztam.
-Az éjszaka közepén felhívtál, hogy menjek utánad, gondolom vettél két üveg piát, mert a parkban ott volt a szökőkút mellett a két üres üveg, totál részeg voltál, Én szedtem fel a felsőd és a cipőd a betonról, mezítláb, melltartóban és szoknyában megfürödtél az egyik kútban, aztán, vizesen táncolni kezdtél nekem, elég erotikusan, majd szó szerint berángattál egy bokor mögé, többit gondold hozzá. - mondta. És mivel tök komoly volt a feje, tuti igaz.
Megfogtam a fejem, és előre dőlve szidtam magam, persze fejben. Édes Istennek! Soha többet nem iszok ennyit.

Doki jól leszidott. Csak annyit mondtam, hogy vizesen mentem ki az erkélyre, fürdés után, meg összehordtam mindent, csak az igazat nem mondtam meg. Már mint az ivós, fürdős dolgot nem. Kaptam gyógyszert, meg egy fekete maszkot. Minimum két hétig feküdni kell, sok teát inni, mert torok, és hangszál gyulladást kaptam. Szörnyű érzés is volt. Még szerencse, hogy nem köhögök, mert akkor befektetett volna azonnal.

Rakás gyógyszerrel mentem haza, Jongin ágyba zavart, csinált teát és be is hozta.
-Tegnap... vagyis hajnalban... Én nem hagytam, hogy kint lefeküdjünk. Haza hoztalak, és fél úton bealudtál a hátamon. - szólal meg. Rá néztem.
-Miért? - még kimondani is fájt. Azt hiszem, most egy ideig nem fogok beszélni.
-Mert tiszta lappal akarok kezdeni mindent. És részeg voltál. - kezembe adja a gyógyszereket. -Ezeket ved be, aztán alszol egyet. - megfogom a kezét. Rá mosolygok.
-Köszönöm. - krákogok kicsit.
-Lezuhanyzok. Utána pedig mennem kell.

Néztem, ahogy a fürdőbe megy, aztán bevettem a gyógyszereket. Fogtam a forró teát, és azt kortyolgatva, néztem egy pontot a padlón.
-Jobbulást szépségem. - szól be Nam, fel emelem a fejem, rá mosolygok. Mutatom neki, hogy nincs hangom, nem tudok beszélni, mire rám mosolyog. -Most rohanok dolgozni, este talizok Tj-vel, aztán bejövök hozzád. Addig pihenj sokat, gyilkolászd a bacikat. - bejött, egy gyors homlok puszit adott, majd kiindulva rám pillantot. -Szeretlek. - mosolyodik el.
Bólogatok kettő, jelezve, hogy Én is, de kicsit szédültem. Leraktam az üres bögrét, lefeküdtem. Jongin jött be, egy boxerban, még kicsit vizes hajjal, és bebújt mellém. Magához vont, és olyan jó hideg volt, hogy muszáj voltam szinte rá tekeredni. Persze a polcról levettem a maszkot, igaz, sokat nem segít, de jobb ha rajtam van, hátha nem kapja el.
-Nagyon forró vagy. - ölel magához. Becsuktam a szemeim, és hallgattam, ahogy szuszog, keze pedig a hátam simogatja.
Olyan békés volt az egész.
Éreztem, ahogy egyre jobban kezdem kívánni, ezért, kicsit eltávolodtam tőle mellé feküdtem, bal kezemmel pedig végig simitottam az arcán, a vállán, karján, oldalán,  egész a csípőjéig. Letoltam róla a takarót, és csak csodáltam. Nem gondoltam volna, hogy azok után, amiken keresztül mentünk, Én újra Vele leszek, és most mégis... itt fekszik előttem, kezemmel bebarangolom az egész testét, mint aki bolond, lehet csak a láz miatt van, bennem ez az érzés, mégis... nekem Ő kell!
-Yun? - szól hozzám kábultan. Észre se vettem, hogy mit csinálok.  Szemeibe nézek, látom, hogy nem bír már magával, és ez szemmel látható volt. Nem mertem megcsókolni ,ujjaim lágy cirógatása is abba marat, majd fogtam, letoltam magamról is a takarót, levettem a pólót, Jongin pedig mint egy éhes vad, tapadt a mellkasomra. Tudom, hogy meg fogom bánni, hogy lázason... de akarom őt. Nem hagytam, hogy hozzám érjen, legyen ez a büntetése, egyedül vettem le a bugyim, majd letoltam a boxerét. Újra hozzám akart érni, nem hagytam.
-Miért nem? - kérdi kétségbe esve.
-Mert nem... - válaszolok halkan. Megcsókolni se hagytam magam, maszk ugyan úgy rajtam volt. Megfogtam a derekát, így lassan elmerült bennem.

Szemeim nézte, értette mit akarok, értette, hogy ha nem ér hozzám, milyen rossz is neki, hogy amikor mással van, vagy volt, ez volt az az érzés, mert tudom, hogy érzett valamit.
Ez csak szex volt, amit mi sose csináltuk, mi mindig szeretkeztünk, mert hozzám ért, gyengéden, mellettem volt. Remélem, ezzel mostmár meg érti, hogy, ha nem is maradunk együtt emiatt, ezek után, vagy pár év múlva, hozzám bármikor fordulhat. Bármennyire is fog fájni nekem. Tudni fogom, hogy boldog, ha az idő múlásával, mégha már más mellett lesz.  Én akkor is itt leszek vele, neki, mint támasz. Azt hiszem, ezt megértette a szemeimből kiolvasta, még így is, hogy mozog a csípője, és másra kellene gondolnia, végig a szemeim nézte. Végig. Egyetlen érintést engedtem neki, azt is a derekamra, pár pillanatra, szemei becsukódtak, szusszant egyet, és újra rám pillantva, éreztem, hogy megremeg, de tartotta magát. Hiába voltam forró, éreztem, ahogy szét terjed bennem. Fáradtan dőlt mellém, Én pedig kimásztam az ágyból és a fürdőbe siettem. Beálltam a zuhany alá, levettem a maszkot, megengedtem a csapot, jó hideg zuhannyal lemostam magam. Ettől pedig álmos lettem.
Mire kimentem Jongin már öltözött felfelé. Rám pillantot, de Én a gardróbhoz mentem és kivettem pár ruhát. Mögém lépett, megfogta a derekam, és megölelt hátulról.
-Hidd el... tiszta szívből sajnálok minden rosszat amit ellened tettem, mert nem értettem meg, hogy mennyire is fontos vagy nekem. Nem csak mint szerelem, hanem mint társ, barát, támasz, mint minden. Visszagondolva, amikor megismertelek, már akkor is sokszor Te voltál előttem tánc közben is, mert már akkor fix pont voltál nálam, és Én ezt nem értettem. Vagy nem akartam, vagy nem tudtam. Ígérem, ezek után, minden rendbe jön, megváltozom, de csak is miattad. - fejemre nyomot egy puszit, és eltűnt. Mire megfordultam már sehol se volt. Elmosolyodtam.
Kiélvezve a csendet, és a nyugalmat meg a lázt, felöltöztem, és úgy dőltem be az ágyba mint egy darab fa.

Pár napig tiszta kóma voltam, csak aludtam, teát ittam, és WC-re jártam. Lassan kezdek jobban lenni, ezért magamhoz vettem a laptopom, és filmezni kezdtem.
Eszembe jutott, hogy mi lenne, ha megbeszélném a többiekkel, hogy, elmennénk a Los Angeles-i házba, nyaralni egyet, de ezt majd megszervezem, ha jobban leszek. Viszont jó ötlet, az tuti.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése