2014. szeptember 1., hétfő

Min- Calls in the morning.



-Tudom.- feleltem szárazon. A szívem mindezek ellenére kalapálni kezdett. Sehun kis szünetet tartott, majd folytatta.
- Találkozhatnánk jövő héten? Szeretnék beszélni.
- Melyik nap?
- Még nem tudom,de majd hívlak.
- Oké.
- Oké,akkor szia. – azzal bontotta a vonalat.
Meg kell mondjam,hogy ez volt életem eddigi legrövidebb telefonbeszélgetése Sehunnal.
Egész úton,amíg hazavezettem azon kattogott az agyam,hogy vajon mit akarhat. Baekhyun beszélt vele ? Vagy a többiek ? Vagy egyszerűen csak hiányzom neki ? Vagy számon akarja kérni rajtam Taemint ? Fogalmam sem volt.


Este beszéltem újdonsült manageremmel. Megadtam az emailemet,amire elküldi a szerződés többi papírját,hogy olvassam át őket,mielőtt jövő héten bemegyek és aláírom őket. Miután letettük a telefont eszembe jutott valami. Mi van,ha csak azért mentem bele ebbe az egész modelldologba,hogy kicsit elfelejtsem a problémáimat ? Mármint nem csak Sehunt. Hanem mindent. Tényleg komolyan össze kéne kapnom magam. Éppen elég nekem,hogy mostanában egyfolytában szembe találom magam apámmal legyen szó az újságokról,vagy az internetről. Ha ne adj isten mégsem ő jön velem szembe akkor éppen Yemint szidják a rajongók a közösségi lapokon,vagy magamról találok érdekes cikkeket vagy képeket. Nem beszélve a többiekről.
Yung is felhívott,hogy hétvégén találkozzunk. Tudom,hogy Yesung is ott lesz. Nem vagyok hülye,de nem érdekel. Csak jót akar,de remélem hamarosan belátja,hogy Yesung és köztem már nem lesz semmi.

A másnap reggelemet a telefonom csörgése nyitotta meg.
- Tudod hány óra van ?- szóltam bele a vonalba álmosan,bár nem néztem meg,hogy ki az.
- Igen,de ha te nem,szívesen megmondom 9:24. Ébresztő hétalvó,attól még,hogy neked már nincs egyetem,nem kell egész nap aludni.
- Azért hívtál,hogy életmód tanácsokat adj ? – dőltem vissza az ágyamba.
- Nem. Azért hívtalak,hogy emlékeztesselek a ma estére. Ugye nem felejtetted el ? – kérdezte idegesen GDragon.
- A ma est… hát persze,hogy nem.
- Oké,akkor sms-ben elküldöm a koordinátákat. Jó legyél Min. Este találkozunk.  Még engedélyezek 10 perc alvást. Puszi.
- Köszi,édes vagy. Puszi. – motyogtam. Közben ő már letette.
Ép készültem visszautazni álomföldre,mikor újból csörögni kezdett a telefonom.Minek nekem ébresztő,ha ilyen barátaim vannak ?
- Mondjad Minsoo. –szóltam bele.
- Tudom,hogy még aludtál. Ejnye-bejnye.
- Mondjad Minsoo. –ismételtem.
- Húú de morcos valaki. Csak nem bal lábbal keltünk…vagy nem is… ébredtünk fel ? Akarod,hogy felvidítsalak? Énekeljek ?
- Most mondod,vagy nem ? – szólaltam meg, kicsit hangosabban,mint az előbb.
- Jól van na. Hát veled már viccelődni se lehet ? Ennyire rossz volt a tegnap este ? Vagy ennyire jó volt ? L.Joe mérges lesz.
- C.A.P !
- Oké,oké mondom. Remélem emlékszel még,hogy a hétvégéd a vasárnapod az enyém. Vagyis a miénk.
- Persze, én mindenre emlékszem.
- Na ezt most inkább nem értem sehogy. Szóóóval reggel legyél készenlétben,mert már korán érted megyek. A többi meglepetés.
- Mégis mennyire korán ?
- Nagyon. Egy hónapban csak egyszer van szabadnapunk. Hülye lennék nem kihasználni. Az is lehet,hogy már hajnali 4kor ráfekszem a csengődre,szóval,ne bulizz túl sokat előző este.
- Hát az nehéz lesz,mert apám a hétvégén itt koncertezik.
- Igen,tudom,olvastam. Ügyes kislány vagy te,megoldod. Úúúgy mennék én is,de nem érek rá,fotózásunk van,aztán táncpróba.
- Nem hagysz ki sok mindent.
-Szerinted.
- Szeretnél még valamit?
- Igen. Chunji puszil… igen…megmondt…Ricky is … meg… áhhh,szóval mindenki. Én meg szeretlek. Most le kell tennem sziaaa. – sípolás. A vonal megszakadt. Közben GD sms-e is megérkezett. Henrytől is kaptam egyet ( „ Szia édes kedves Min. Valamikor fussunk össze. Szeretlek puszii.”)


Lassan sikerült felkelnem és egy életmentő kávé után,egész emberien éreztem magam. Úgy döntöttem elmegyek a kedvenc éttermembe ebédelni,ha már úgy sincs semmi dolgom délelőtt.
Alighogy visszaértem,rezegni kezdett a zsebem. Apa volt az. A hívást nem részletezném,legyen elég annyi,hogy elmondta,mikor szál le a gépük,megkért,hogy találkozzunk a koncert előtt,hogy odaadja a VIP jegyem és az beleegyezésemet kérte abba,hogy Hayley és Lucas az itt tartózkodásuk alatt nálam lakjanak,mert nem akarnak hotelba menni. Belementem. Mi baj lehet két napból? Na meg,mégiscsak a mostoha tesóim. Nem volt egy érzelmekkel teli beszélgetés a részemről,de mindegy is.

Az este hamar eljött. Fél óráig gondolkodtam,hogy mit vegyek fel. Nem akartam túl elegáns lenni,de a túl utcai viseletet is mellőzni akartam. Végül megtaláltam az arany középutat.
GD azt mondta,hogy hátul a „művészbejárón” keresztül menjek be. Volt ott egy parkoló.
A bejáratnál két őr állt. Mikor megláttak csak annyit kérdeztek,hogy ki vagyok. Elmondtam a nevem,és hogy ki hívott meg. Az egyik elhadart valamit a vokie-tokiejába,majd intett,hogy bemehetek. Hát ez könnyen ment.
Ahogy beléptem egy staffos lány kedvesen megszólított.
- Te vagy Min? – kérdezte.
- Igen.- mosolyogtam.
- Tessék,ezt tedd a nyakadba. Ez afféle VIP kártya. Így a staffosok tudni fogják,hogy ki vagy.
- Köszönöm. – vettem el a szalagon lógó kártyát.
- Nincs mit. A BIGBANG a 2A teremben van. Ha egyenesen tovább mész,akkor a második ajtó lesz az.
- Köszönöm. – a lány rám mosolygott,majd eltűnt az egyik ajtó mögött.
Bent szokás szerint hatalmas volt a nyüzsgés. Próbáltam nem útban lenni,míg elértem ahhoz a bizonyos ajtóhoz. Nyitva volt. Bekopogtam,majd bementem.
- Miiin, eljöttél? – rohant felém Taeyang,majd felkapott és megpörgetett. Hajában kék és rózsaszín csatok díszelegtek. Az öltözőjük egyszerre volt sminkszoba és „pihenőszoba” is.
- Óvatosan,nehogy tönkremenjen a frizurád! –nevettem. Időközben T.O.P, Daesung és Seungri is körénk gyűlt.  Csak GD nem volt sehol.
- Sziasztok srácok! Hiányoztatok. – öleltem meg őket is.- Oh,és hazavittem egy Vogue-ot,csak miattad. – kacsintottam Taeyangra,aki a kezemet szorongatta. Szerintem az idegesség is benne volt.
- Oh,tényleg? Örülök. És annak is ,hogy itt vagy. –puszilt meg.- Most vissza kell ülnöm,vagy a sminkesünk megöl. – mutatott az egyik sminkszék felé .- Te addig ülj le,a többiek majd szórakoztatnak. Ők már készen vannak. Vagy akár körül is nézhetsz.
- Rendben. Amúgy hol van GD? –fordultam a többiek felé.
- Ja, ő alszik. – mutatott Seungri egy másik ajtó felé,ami az öltözőből nyílt. – Nézd meg,lehet,hogy már ébren van.
- Tipikus.- feleltem szórakozottan.
- De velünk is maradhatsz. Jó régen beszéltünk. Mindig csak GD-vel lógsz. Még van egy óra kezdésig. –vigyorogtak rám szinkronban.
- Tudjátok,hogy imádlak titeket és ellenállhatatlanok is vagytok. – nevettem,majd leültem a kanapéra,jelezvén,hogy kész vagyok beszélgetni. Nem sokáig tartott a kis összejövetelünk,mert kb 10

"Min,itt van fehér fal,lefényképezlek."- GD
perc után vissza kellett ülniük a sminkszékbe,igazításra. Úgy döntöttem hagyom még GD-t aludni,és körülnézek kicsit.
Ahogy kiléptem az ajtón az első ember akivel szembetalálkoztam Tablo volt.
- Szia Min. GD mondta,hogy jössz. – mosolygott.
- Szia. Tényleg? Akkor mindenki tudja?
- Nagyjából. Jó régen találkoztunk. Hogy vagy?
- Az biztos. Megvagyok, köszönöm. És te.. illetve ti ? Amikor van időm,akkor szoktam nézni a Supermant.– válaszoltam vigyorogva.- Nagyon édes Haru. És milyen nagy már ! Azt hiszem egyszer találkoztunk,de akkor még csak két éves volt.
- Komolyan ? Ennek örülök. Mi is jól vagyunk,bár mostanában minden a feje tetejére állt. Állandóan csak a rohanás. Igen, nem most volt az sem. Igazi vagány csaj már. Tulajdonképpen folyton elkerüljük egymást. Ha majd több időm lesz,akkor,ha szeretnéd átjöhetsz,hogy megismerjétek egymást. Szerintem jól kijönnétek.
- Tényleg? Örülnék neki.
- Akkor,ha lesz időm,szólok. Majd elkérem GD-től a számod.
- Rendben.
- Oh,és láttam,hogy apukád a hétvégén itt koncertezik. Venni akartam jegyet,de sajnos nem leszek Seoulban. Neked viszont jó szórakozást. Gondolom mész.
- Igen.. megyek. Köszi. – feleltem,egy erőltetett mosoly kíséretében.
- Nekem most mennem kell. Örülök,hogy találkoztunk. Nézd a műsort. – kacsintott.
- Persze. Szia. –integettem.
 Nem sok időm maradt,kb 25 perc. Gyorsan végigsiettem a folyosón. Találkoztam Dara-val és CL-el, beszéltem velük egy-két szót,megvolt a „rég nem látott baráti összeborulás”,megbeszéltük,hogy,ha lesz idejük,találkozunk normálisan is,majd ők is eltűntek a rohanó emberek között. Több emberrel összefutni már nem volt időm,mert mindenkinek be kellett mennie az öltözőjébe,egy utolsó megbeszélésre.

Itt volt az ideje felkelteni GD-t.
- Épp most akartuk felébreszteni. –karolt át Daesung. Úgy látszik már mindenki színpadra készen állt.
- Menj be te,Min.- mosolygott Taeyang.
Én csak bólintottam,majd óvatosan benyitottam az ajtón. Bent egy ugyanakkora szoba volt,mint az öltöző,benne két kanapéval és fotellal,illetve két szekrénnyel. Egész otthonos. GD viszont sehol sem volt. Elindultam befelé,hátha csak elkerülte a figyelmemet valami.
- Szia Min! – karolt át valaki hátulról. Ijedtemben sikítottam egyet.
- Basszus JiYong , hülye vagy? A szívbajt hoztad rám. –fogtam meg a karjait,majd felé fordultam.
- Bocsi,nem volt szándékos. ölelt magához,nevetve .- Annyira örülök,hogy itt vagy. Bocsi,hogy nem tudtunk sokat beszélni.
- Semmi gond. Megszoktam,hogy mindig alszol. –borzoltam bele a hajába.
- Hééé, most csinálták meg.- kapott a fejéhez.
- Nyugi,annyi lakk van rajta,hogy egy tornádó sem tudná elrontani. – vigyorogtam.
- Haha,nagyon vicces. Na gyere,mindjárt fellépés .- fogta meg a kezem,majd kihúzott a többiekhez,akik éppen próbálták elfojtani a vihogásukat.
- Haha,nagyon vicces. Legközelebb nem játszuk az „ijesszük meg Mint játékot”. – bokszoltam bele Taeyang vállába.
 A srácoknak sietniük kellett,mert ők nyitották a showt. Több mint 20.000 ember volt odakint. GD még 14x elmondta,hogy attól még,hogy most nem tudtunk sokat beszélni,az nem jelenti azt,hogy nem fogjuk bepótolni. Kerestek nekem egy helyet,ami, T.O.P-ot idézve „ Ennél faszább VIP helye még Viktória Királynőnek sem volt”, majd elkezdődött a koncert. Mindenki nagyon jó volt, imádtam őket. Olyan voltam,mint egy vérbeli fan,velük énekeltem a dalokat,a rajongókkal együtt sikítottam,egyszóval jól éreztem magam. Páran észrevettek a nézőtérről,mert többször is hallottam a nevem,olyankor integettem feléjük. Aranyosak voltak. ( Félreértés ne essék,nem éreztem magam úgy,mint valami celeb,egyszerűen csak jól esett.)
A műsor végén visszamentem a srácokkal az öltözőjükbe ( gratuláltam a többi fellépőnek is.).
- Jössz afterbuliba Min ? –húzott le maga mellé a kanapéra egy lihegő GDragon.
- Szerintem neked inkább egy jó puha ágyra lenne szükséged,nem afterbulira. –pusziltam meg.
- Igaza van. Különben is az afterbulit lemondtuk,nem melékszel ? Ja,te akkor aludtál. – dőlt le mellénk Taeyang.
- De miért ?! – pattant fel GD.
- Mert foglalt a hely. Majd legközelebb elmegyünk.
- Nyugi,lesz még időd bulizni.- húztam vissza. – Nagyon jók voltatok srácok. Imádtalak titeket. – tapsoltam meg őket.
- Köszönjük. –hajolt meg Seungri színpadiasan. Miután mindegyikőjük átöltözött,beszélgettünk még egy kicsit ( meg kellett várni,amíg ki tudunk menni az épületből). Taeyang is megemlítette apámat és a koncertet. Ők sem tudnak eljönni a fellépéseik miatt,de sok sikert kívántak neki. Furcsa érzés volt,hogy ennyien szeretik apám zenéjét. Őszintén szólva azt sem tudom,hogy milyen számaik vannak a zenekarával.
Egy staffos jött be az ajtón és szólt,hogy indulhatnak. A parkolóban köszöntünk el. Nagyon örültem,hogy GD meghívott. Tényleg rohadtul szerencsés vagyok,hogy ilyen barátaim vannak. Viszont a többiekkel is foglalkozom kéne. Most már tényleg össze kéne hoznunk egy csajos napot.
A lakásomba érve furcsa érzés fogott el. Holnap jön apám.Yesung is. Itt van Yung. Jövő héten találkozom Sehunnal. Újra modellkedem. Anyám még mindig játsza a jégkirálynőt. L.Joe-val is beszélnem kéne.  
Rengeteg minden kavargott a fejemben. Tényleg el kellene rendeznem a dolgokat. Mind a magánéletemmel ,mind a munkámmal kapcsolatban. Kezdem unni,hogy mostanában ennyire felkapott a média.
Túl sok dolog történt mostanában,de ami a legkiszámíthatatlanabb volt a számomra,az a holnap. Fogalmam sincs,hogy mi fog történni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése