2014. április 17., csütörtök

Seo Young - I want you


Kis hülye ♥

Reggel arra ébredtem,hogy valaki a hajam húzza. Kinyitottam a szemem és Holly-t pillantottam meg,amint sötét fürtjeimet cibálja.
- Isteneem Holly,miért csinálod ezt velem? – sóhajtottam,majd legördültem az ágyról,de ahogy a lábam a padlóhoz ért megdermedtem. Egy pisi tócsába sikerült lépnem. Próbáltam nyugodt maradni és szőrös kis gonosztevőmet a hónom alá kapva, battyogtam ki a konyhába a felmosóért. Nagy meglepetésemre lakótársaim már ébren voltak,sőt. Reggeli is várt az asztalon. Majdnem kicsúszott a hónom alól a kutya, úgy meglepődtem.
- Najó. Mit csináltatok már megint,hogy reggeli kell ahhoz ,hogy ne haragudjak? – szólaltam meg.
- Seoo jó reggelt! Nem csináltunk semmi rosszat. Szomorú,hogy ilyesmit feltételezel rólunk! – ugrott fel a kanapéról Seiji.
- Óóó végülis semmi okom rá,igaz? – néztem rá cinikusan.
- Igazából csak valahogy meg akarjuk hálálni,hogy itt lehetünk és,hogy még azok ellenére sem dobtál ki minket amiket csináltunk. – jött oda hozzám Kiosuke. Közben Hollywood már nagyon menni akart a kezemből,úgyhogy letettem a földre.
- Nos tényleg köszi,hogy ilyen cukik vagytok és imádlak is érte,de most éppen egy hatalmas pisi tócsát kell felmosnom a szobám közepén! – mosolyogtam rájuk,majd a felmosóért indultam.

Ma nem dolgoztam,úgyhogy Mia-ékkal „Holly lécci legyél szobatiszta” napot tartottunk…vagyis inkább délutánt. Ez abból állt,hogy mindenféle internetes cikket elolvastunk a kölyök kutyák szobatisztaságra nevelése témában és próbáltuk alkalmazni, több-kevesebb sikerrel. Annyit sikerült elérnünk,hogy legalább a pelus mellé pisiljen….
- Gyerekek,szerintem ezt már direkt csinálja. – dőlt le a kanapéra Seiji.
- Szerintem is. Most magában biztos jót röhög rajtunk,aztán este szétpisili a lakást. – mondta Kio.
- Kezdem én is úgy érezni. Na mindegy,mára ennyi elég volt,majd holnap folytatjuk. – ültem le melléjük. Ahogy hozzáért a hátam a kanapéhoz megcsörrent a telefonom. Sehun volt az.
- Ki az? – kérdezte Mai mellém huppanva.
- Sehun…nem tudom mit akarhat. – feleltem,majd felvettem a telefont.
- Szia! – szóltam bele.
- Szia Seo! Zavarlak most?
- Őőő nem, mondjad.
- Szóval…mostanában beszéltél Min-nel? – kérdezte.
- Tegnap a megnyitón. Miért?
- Csa-csak mert most nem igazán vagyunk együt… - felelte eléggé halkan.
- Mármint úgy érted,hogy nem jártok?
- Igen. Vagyis szünetelünk.
- Mi? De miért?
- Ez kicsit bonyolult. Te tudsz L.Joe-ról? – kérdezte.
- A TEEN TOP-os L.Joeról?
- Igen.
- Ja,tudok. Együtt voltak régen,ugye? – közben Holly is odajött hozzánk és most Seiji ölében rosszalkodott. Mia egészen közel hajolt a telefonhoz,hogy hallja Sehun hangját.
- Igen…szóval miatta is van most ez a feszültség köztünk. Meg más dolgok miatt is,de ő a fő oka. És nem igazán tudom,hogy mit csináljak,hogy jobb legyen a helyzet.
- Óóó értem. Hát ez eléggé bonyolultnak hangzik. De mi van L.Joe-val? Megcsalt vele vagy mi?
- Neem,dehogy…legalábbis nem tudok róla. Csak tudom,hogy L.joe még nyomul rá. És ez eléggé idegesít tekintve,hogy Min sokat van a TEEN TOP dormban. És mikor felhoztam neki a témát persze én voltam a szar alak.
- Háát Sehun ez tényleg nem jó. De én mit tudnék tenni? Mert ha beszélek vele az túl átlátszó.
-          Tudom. És nem is ezért hívtalak…igazából én sem tudom,hogy miért. Csak szar ez az egész helyzet. Most,hogy B meg Chanyeol sincsenek együtt kezdek megijedni,hogy mi sem leszünk már együtt sokáig. És azt nem akarom,mert nagyon fontos nekem Min. – eléggé kétségbeesett volt a hnagja.
- Tudom és megértelek. De tudod,hogy Min milyen makacs. Lehet,hogy le kéne ülnötök és megbeszélni. Az lenne a legjobb.
-          - Igazad lehet,de én is makacs vagyok és arra várok,hogy ő jöjjön hozzám….de ez tudom,hogy baromság.
- Háát az biztos,hogy egyikőtök se könnyű eset. De meg fogjátok oldani. Én tudom. – próbáltam minél meggyőzőbben beszélni. Közben a háttérben kiabálást hallottam és zenét. Biztos próbáltak.
-Legyen igazad Seo. És köszi,hogy elmondhattam. Amúgy ha be akarsz most jönni próbára jöhetsz,mert a manager házon kívül van szóval nem fog lenyakazni érte. – nevetett.
- Tényleg? Akkor benézek,mert úgyis unatkozom. – feleltem.
- Oké. Akkor majd jössz. Most mennem kell. Köszi még egyszer. Szia. – tette le a telefont.
-Naaa mit akart? – hajolt bele az arcomba Mia. Arrébb tolva álltam fel a kanapéról.
- Kicsit lelkiztünk . –feleltem.
- Én a fél karomat oda adnám,hogy Sehunnal lelkizzek. De nekem mindig ez a két hülye jut. – mutatott a kanapén terpeszkedő srácokra. Ők durcásan néztek vissza rá.
- Haha képzelem. Viszont én most megyek próbát nézni. – ahogy kimondtam Mia felpattant és a nyakamba ugrott.
- Jajj Seo köszönöm köszönöm köszönöm. Mindig is látni akartam egy igazi EXO próbát! – ujjongott.
- Őőő én nem hallottam a mondatban a többes számot. – szólalt meg Kio.
- Kuss! – fordult felé barátnőm. Kezem az égnek emelve indultam el a szobám felé.
- Ha normális leszel és nem videózod meg fényképezed őket jöhetsz. Srácok,ti gondolom nem akartok. – néztem Seijiékre.
- Háát meggondolandó. Mindig is akartam egy közelit Suho fenekéről . –röhögött Seiji.
- Akkor ezt nemnek veszem. De lécci a lakás ilyen állapotban legyen mikor hazaérek. – emeltem fel a mutatóujjam. Kio aggódva körbenézett.
- Akkor nem takarítunk ki. – vigyorgott.

Fél óra készülés után,amiből az én részem csak 10 perc volt,viszont Mia úgy csinálta,mintha az Oscar díj átadásra mennénk, végre elindultunk. 15 perc alatt az SM-nél voltunk.
- Szóval,lécci legyél nyugodt. Tudod,itt sok idol van,úgyhogy ne kapj sikító rohamot,ha..- kezdtem,de barátnőm hatalmas visítása elnyomta a hangomat.
- Éppen most mondtam,hogy.. ! –csattantam fel,de valaki hátulról a nyakamba ugrott és nem bírtam befejezni.
- Jon---Jonghyun! – hebegte Mia. Közben kibontakoztam az említett személy öleléséből és felé fordultam.
- Szia Jonghyun! Én is örülök ,hogy látlak. – nevettem. Közben barátnőm még levegőt venni is elfelejtett.
- Régen láttalak erre felé. Tudom,hogy Kibummal találkoztál a napokban,de amúgy olyan ritkán beszélünk. És ő ki mellesleg? – nézett Mia-ra.
- Ő? Ő a legjobb barátnőm. Japán. Mia, ő itt Jonghyun . – mondtam.
- Nagyon örülök Mia. – mondta Jonghyun japánul.
- É-én is örülök! Úristen ezt nem hiszem el. – ujjongott.
- Viszont nekem most mennem kell. De majd találkozzunk valamikor Seo. Örültem Mia. – mosolygott,majd a lift felé rohant.
- Kapard fel az állad a földről és induljunk. - rángattam magam után sokkos állapotban lévő barátnőm. Szerencsére úton a próbateremig senkivel sem találkoztunk.
- Most be fogok nyitni. Már találkoztál velük,úgyhogy ne legyél fan,lécci. – tettem össze a két kezem.
- Nyugi, nem vagyok 10 éves. Mehetünk. – felelte aránylag nyugodtan. Odabentről kihallatszott a zene. Lenyomtam a kilincset és halkan behúztam Mia. A fiúk nagyban próbáltak,először észre se vettek. D.O. pillantott felénk,majd kiesve a ritmusból integetni kezdett. A többiek értetlenül bámultak rá,majd Xiumin leállította a zenét.
- Sziasztok! – nevetett D.O.
- Sziasztok srácok! – mentem beljebb. Mia kicsit lefagyott az ajtóban. Mikor Luhan átölelt csak akkor vettem észre,hogy barátnőm még mindig egyhelyben áll. Tudtam,hogy hatalmas Kai fan,úgyhogy legjobb barátom küldtem el „érte”. Kai kézen fogta és odahúzta hozzánk. Luhan még mindig a derekam ölelve magyarázott valamit Lay-nek kínaiul.
- Na mi az? – néztem lesokkolódott barátnőmre.
- Kai megfogta a kezem. – suttogta. Én csak nevetve veregettem vállon.

A próba nagyon jó volt és az Overdose koreográfiájába beleszerettem. Mia teljesen el volt ájulva,hogy premier előtt láthatja az EXO come back számát. Mikor a srácok végeztek még elmentünk enni valamit a büfébe,de aztán menniük kellett. Viszont Luhannal megbeszéltük,hogy este 10 körül átmegyek. Szóval hazafuvaroztam Mia-t,akinek be nem állt a szája a próbával kapcsolatban. Seiji és Kio is egész este azt hallgatta,hogy mindegyik tag milyen tökéletes és ,hogy annyira jó nekem,hogy ismerem őket stb stb. Hát eléggé kész volt,az biztos.

Mikor a dorm elé értem Luhan pont akkor küldött sms-t.

„Ha itt vagy gyere be nyugodtan kopogás nélkül. Szinte mindenki kidőlt,úgyhogy csendben kell lennünk. Sehun átment a saját lakásába szóval miénk a szoba. Várlak.”

Felcammogtam a lépcsőn és benyitottam a dormba. Elég sötét volt,csak a konyhában égett a villany. Luhan és Kris valamit pakolt a hűtőben.
- Sziasztok! – szólaltam meg a pultnak dőlve. Kris úgy megijedt,hogy bevágta a fejét a  hűtő egyik polcába.
-Hupsz! Bocsi. – nevettem az előttem állót átölelve.
- Semmi baj. Nem is éreztem. – legyintett Kris.
- Hogyne. Tudjuk Kris. – nevetett Luhan.
- Na jól van én mentem aludni. Jó szórakozást. – kacsintott ránk,majd a szobája felé indult. Luhan még mindig mosolyogva húzott magához. Átöleltem a nyakát és megcsókoltam. Csókjaink egyre hevesebbek lettek. Luhan megemelte a derekamat és felrakott a pultra. Lábaim a dereka köré kulcsolva szabadítottam meg pólójától aztán hírtelen eltoltam magamtól. Ő kérdően nézett rám.
- Még azt se mondtuk egymásnak,hogy szia! – mondtam kissé lihegve.
- Szia Seo! Örülük,hogy jöttél! – kacsintott,majd a nyakamba csókolt.
- Héhé Luhan. Itt rajtad kívül még 11-en laknak. Mi van,ha valaki kijön mondjuk inni egy pohár vizet?
- Kell egy kis izgalom. Vagy téged nem indít be,hogy bármikor megláthatnak? –suttogta. Szóra nyitottam a számat,de ajkai lecsaptak az enyémekre és vadul falni kezdték őket. Szinte elvesztem a pillanatban. Az se érdekelt már,ha tényleg meglátnak. Csak Luhant akartam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése