Seo Young - Neon Lights

Yemin megnyitója előtt egy nappal Lee Joon-nal találkoztam. Szilveszter óta nem beszéltünk,úgyhogy jó volt kicsit kikapcsolódni és beszélgetni. A kedvenc kávézómba ültünk be.
- Láttam az új klippeteket. Nagyooon jó lett! – mondtam a kávés poharamat tologatva az asztalon. A mellettem ülő elmosolyodott.
- Örülök,hogy tetszik. Szeretnék világturnéra menni valamikor.
- Úúúú az de jó lenne. Ha mentek vigyetek már engem is. Elférek egy nagyobb bőröndben. –nevettem.
- Jó,majd észben tartom az ötletet. – kacsintott rám. Még 1 óráig beszélgettünk,de aztán mennie kellett,mert a managere kezdett pipa lenni a túlzott szünet miatt. Én hazafelé vettem az irányt. Mikor leparkoltam a lakásom előtt majdnem elütöttem az autó mögött átszaladó Seijit. Szitkozódva szálltam ki a kocsiból.
- Te teljesen hülye vagy? El is csaphattalak volna! – vágtam hátba.
- De ott a „volna” . –vigyorgott.
- Mi a fenéért rohangálsz egy szál gatyában az utcán? – tettem csípőre a kezem.
- Jaa odafent felelsz vagy merszezünk a srácokkal és az volt a feladatom,hogy be kellett szaladnom a szemközti boltba félmeztelenül – hadarta.
- Valahogy nem lepődöm meg. De miért érzem azt,hogy a „srácok” több embert takar Mia-nál és Kio-nál? – indultam a bejárat felé.
- Mert így van. Rick és Sun is itt van. Remélem nem baj. – nézett rám kiskutya szemekkel.
- Ááá dehogy,csak azért legközelebb szóljatok,ha hívtok valakit. Nem szeretnék több meglepetést. – nyitottam ki az ajtót.
Mikor felértünk a lakáshoz,már a lépcső végén hallottam a srácok nevetését. Benyitottam és egy asztalon táncoló Sun-t pillantottam meg.
- Khm! – köhintettem. A srác úgy megijedt,hogy leesett a földre. Seiji ezen nagyon jót nevetett.
- Seoo! Remélem nem baj,hogy …- kezdte Mia,de én a levegőbe emeltem a kezem jelezve,hogy most én beszélek.
- Nem Mia,nem baj. De ha még egyszer meglátom ,hogy Sun az asztalon táncol cipővel eltöröm a lábát. Folytassátok nyugodtan. – kacsintottam a kis társaság felé,majd elindultam átöltözni.
- Seo! Bejöhetek? – kopogott be az ajtón Kiosuke.
- Be! – húztam le a hasamon a pólóm. Kócos barátom lehuppant az ágyamra és maga mellé húzott.

A "mutasd a melled" feladat és Seiji xd

- Bocsi,hogy ilyen felfordulást csináltunk. De tudod,hogy milyenek…vagyis hogy mi milyenek vagyunk. De ígérem,hogy feltakarítunk. – ölelt át. A vállába fúrva az arcom válaszoltam.
- Tudom persze. És bocsánat,hogy ilyen bunkó voltam csak hosszú napom volt és Sen is hívott kétszer.
- Sen? Mit akart már megint az a barom? – csattant fel Kio.
- Nem tudom,mert nem vettem fel. De nem is érdekel. Már egy jó ideje ignorálom úgyhogy csak abbahagyja lassan. – sóhajtottam. Kio szóra nyitotta a száját,de az ajtón történő dörömbölés félbeszakította.
- Ki akarja szétverni az ajtóm? – kiabáltam.
- Seiji. És meg is teszi,ha nem jöttök ki és álltok be a játékba most rögtön! – jött a válasz.
- Hát,ha ilyen szépen kéred. – nevettem,majd Kiot magam után húzva az ajtó felé indultam.
Leültünk a többiekhez az asztal köré a földre és indulhatott a „játék”

Olyan 4 óra lehetett,mikor csörgött a mobilom. Éppen a délutáni sziesztánkat hajtottuk végre a srácokkal,ami nagyon jól ment,úgyhogy nem éppen voltam boldog,mikor a telefonom felébresztett. Rá se nézve a kijelzőre emeltem a fülemhez a készüléket.
- Igen? – szóltam bele.
- Seo? Van most egy kis időd? – hallottam meg Key hangját. Rögtön kipattant a szemem.
-Key? Neked megvan a számom?
- Őőő igen,te adtad meg a múltkor. Vagy kitöröljem? – jött a válasz.
- Jaan neem dehogyis. Csak kicsit kómás vagyok most,bocsi. De persze van időm. De mire is?
- Csak kicsit sétálni meg  dumálni. Persze csak ha tényleg nem tartanálak fel a hülyeségeimmel. – felelte.

Lesifotó by Key

- Dehogy tartanál fel. 15 perc és elkészülök. Hol találkozzunk?
- Az SM előtt?
- Oké. Akkor oda megyek. Sziaa.
- Sziaaa Seoooo.

Lábujjhegyen öltöztem át és mentem ki az ajtón. Bepattanva a kocsimba még leellenőriztem a sminkem a visszapillantóban és irány az SM. Key már a bejárat előtt várt. Szó szerint a nyakamba ugrott mikor meglátott.
- Sziaa csajszii! – pörgetett meg.
- Wooo hát régen örültek nekem ennyire. – nevettem.
- Tényleg? Hát én mindig örülök neked. – kacsintott.
- Akkor jó. Na,mit szeretnél csinálni? – karoltam belé.
- Csak sétálni. Most olyan jó idő van és kaptam egy kis kimenőt a következő próba előtt. Úgyhogy irány a park. – nevetett.
A Han folyó melletti parkhoz mentünk és leültünk a folyópartra. A szél kellemesen fújt. Kezdett tényleg tavasz lenni.
- Szóval mi újság veled mostanában? – kérdeztem egy fűszálat tekergetve.
- Nem sok. Illetve minden. Na ennek nem sok értelme volt. –felelte.
- Bővebben? – löktem meg.
- Háát Woohyun-nal kicsit turnéztunk az új albumunkkal a Shinee-val meg jövő héten irány Mexikó. Szóval csak a szokásos.
- Jaa,hogy ez nálatok megszokott. Mondjuk nem kéne meglepődnöm. – Dőltem hátra a fűbe. Key is követte a példámat.
- Ilyen az élet,ha világsztár vagy. – könyökölt fel a fejét megtámasztva a kézfején.
- Szóval mr. Világsztár , miért pont velem akartad tölteni ezt a szabad fél órádat? – fordultam felé.
- Mert imádlak Seo! – nevetett, és magára rántott. A lendülettől legurultunk a kis dombról amin feküdtünk. Nevetve tápászkodtunk fel a földről.
- Ezt le kellett volna videózni! – vihogott Key.

Lassan vissza kellett mennünk az Sm-hez,úgyhogy visszasétáltunk a kocsimhoz és a kiadó felé hajtottunk.
- Köszönöm,hogy eljöttél. Nagyon jól elvoltam. Olyan jó lenne,ha eltudnál jönni a koncertünkre Mexikóban. – mondta Key,mikor megérkeztünk.
- Köszi,hogy hívtál. Hát az tényleg nagyon jó lenne,de nem hiszem,hogy most össze jön. De ígérem,hogy Koreában megnézlek titeket. – öleltem át.

Másnap. Egész nap Yemin megnyitójára kerestem ruhát. Már teljesen ideg voltam,mikor végre sikerült kiválasztanom a tökéletes összeállítást.

A ruhám *.*

- Tényleg sajnálom srácok,hogy ti nem jöhettek. – mentem oda Kiosuke-ékhoz.
- Semmi baj Seo. Úgyis el akartunk menni valami buliba mostanság,úgyhogy tényleg semmi baj. De te érezd jól magad. És állati szexi a szerelésed. – csattant fel Mia.
- Igeen! De beszámolót kérünk ám mindenről! – mosolygott Seiji.

Luhannal együtt mentünk a helyszínre. Mikor odaértünk már kígyózott a sor az épület előtt.
- Hűha! Yemin kitett magáért. – szólalt meg Luhan,majd a kezem után nyúlva indult el a bejárat felé. Megkerestük a többieket és egy hosszas gratuláció után Yeminnek, elvegyültünk a tömegben. A festmények egyszerűen elképesztőek voltak. Tudtam,hogy Yemin tehetséges,de hogy ennyire. Luhannal leesett az állunk. Miután végig néztük a képeket átmentünk a neon szobába. Na a buli csak ott indult be igazán. Mindehol festett lányok táncoltak és csak a festék világytotta be a helyiséget.
Luhan átölelte a derekamat és belecsókolt a nyakamba.

- Na mi az? Ennyire felizgat ez a sok lány? – nevettem.
- Engem most csak egy lány izgat. De az nagyon . –mosolygott. Fogai szinte világítottak a neon fényben. Apró csókot nyomtam a szájára,majd a táncparkett felé húztam. Idő közben csatlakozott hozzánk Kai és Chen is ,úgyhogy együtt táncoltunk.
- Srácok én elmegyek inni valamit. Majd még összefutunk. – szakadtam el tőlük és a bárpult felé indultam.
- Na? Tetszik a buli Seo? – hallottam meg Suho hangját.
- Igen,nagyon jóó. Főleg az a neon cucc. – nevettem.
- Igen,szerintem is elég ütős. Meghívlak valamire. – ült le mellém és rendelt nekünk két vodkát. Miután eltűntettük a pohár tartalmát éreztem,hogy nagyon wc-re kell mennem,úgyhogy magára hagytam ivótársamat és a mosdó felé vettem az irányt. Miután elvégeztem a dolgomat eldöntöttem,hogy megkeresem a többieket. A táncoló tömegben szinte semmit sem láttam. Hírtelen egy kéz ragadta meg a csuklómat és kirángatott a falhoz. Először azt hittem,hogy Luhan az ,de mikor kicsit tisztult a látásom ijedten nyugtáztam,hogy nem szerelmem áll előttem.
- Sen? Te mi a fenét csinálsz itt?– csattantam fel.
- Meghívtak. – felelte kicsit túl nyugodtan.
- Mi? Mégis kicsoda?
- A szervező. Tekintve,hogy elég nagy a nevem a modell szakmában ezen nem kéne meglepődnöd. Viszont te mit csinálsz itt?
- Hogy te mekkora egy….na mindegy. A barátnőmé a hely. Az ő megnyitója. – tettem karba a kezem.
- Tényleg? Ezt nem is tudtam. Nagyon tetszik ez az egész. Igazán tehetséges. – nézett körül.
- Igen,ez így van. Na akkor innentől kezdve tegyünk úgy,mintha nem ismernénk egymást. Szevasz. – indultam el a tömeg felé,de Sen ujjai újra a csuklóm köré zárultak.
- Sen! Engedj el! – csattantam fel.
- Addig nem ,amíg nem vagy hajlandó beszélni velem. – felelte és a kijárat felé húzott. Próbáltam kiszabadítani a kezem a szorításából,de esélytelen volt.
- Sen Mitsuji! Nem mondom el többször! Eressz el! – már ordítottam,mikor valaki megragadta Sen vállát és hátra rántotta.
- Minden rendben Seongy? Ki ez az alak? – húzott magához Kai.
- Nem akarod te azt tudni. – sóhajtottam. Sen idegesen jött oda hozzánk.
- Te meg ki a franc vagy? – csattant fel.
- Az aki mindjárt behúz neked egyet,ha nem tűnsz el innen nagyon gyorsan! – lépett elém Kai. Közben Luhan és Min is odaért hozzánk. Már csak ez hiányzott.
- Mi a fene folyik itt? – hallottam meg Lulu hangját.