Mei: Happy New Year?

December 31.-én erre az arcra ébredtem, kora reggel ->
Gyorsan a kezembe vettem a készülékem és lefotóztam.
-Hagyj aludni. - dugtam vissza a kis masinát a párnám alá.
-Gyere el velem ruhát venni.
-B, hagyj már, kora reggel van.
-Meeeiii~ - mondta vékony hangon és rázni kezdte a párnám. Szerintem mi vagyunk az egyetlenek, akik képesek couple kigurumit venni, az eladó emlékszem, azt hitte leszbikusok vagyunk és csak kedvesen mosolygott mikor fizettünk.
-Nem.
-De ilyenkor még nincsenek sokan a Plázában, plusz most lehetünk utoljára együtt, mert már csak a reptéren foglak látni. Tokiya segíts már.
-Ühüm. - morgott a hím nemű lakótársunk a kanapémról. B ellopta a telefonom és az álmos fiúról is készített egy fotót, majd rám ugrott és könyörgött tovább.
-Mei, ugye nem akarod, hogy a legjobb barátnőd leégjen a szilveszteri bulin, csak azért, mert az Ő legjobb barátnője lusta volt felkelni és vásárolni vele. Gonosz vagy. - fel pillantottam a kapucnim alól és láttam, hogy biggyeszti a száját.
-Nem hatsz meg.
-TOKIIIYYAAAA~ - visított.

Ezt tőlünk kapta karácsonyra xD

-Mi van? - a fiú már időközben átvándorolt az ágyamba és betakarózva hortyogott tovább. Hozzá bújtam és úgy tettem, mintha aludnék. Erre B közénk mászott. Kezébe fogta az arcom és haragosan rám nézett. Nem bírtam ellenállni és kuncogni kezdtem.
-Mei Wu, neked KÖTELEZŐ velem eljönni vásárolni.
-Yemin nem ér rá? -nyöszörögtem.
-Yemin nem utazik el egy évre....- a hangjában fájdalom csengett, azt hiszem leginkább őt rázta meg az, hogy elmegyek. Eddig mindig mellette voltam, most meg csak úgy egyik napról a másikra elhagyom.
-Rendben. Menjünk el vásárolni. Velünk tartasz? - bökdöstem a halkan szortyogó fiút.
-Dolgoznom kell.
-Egyébként se jöhetnél. - mondta B.
-Akkor ki veszek egy szabad napot és csak azért is megyek.
-NEM TEHETEDDDD~ - a fiú felé fordult és ütögetni kezdte őt.
Még kicsit feküdtünk és beszélgettünk. Illetve B beszélt mi meg aludtunk. Arra keltünk, hogy házi kedvenceink hangosan jelezték, hogy éhesek. A két kutyus hangosan ugatott, nyuszim pedig a ketrec oldalához csapta az etető tálját. Gyorsan kattintottam magamról egy képet, csak, hogy legyen egy emlékem erről a percről. Kicsoszogtunk az étkezőbe és összeütöttem valami reggelit. Rántotta, müzli, gyümölcs, narancslé és kávé. Csöndben falatoztunk, aztán felöltöztünk, és irány a shopping túra. Az Én vagyis a Krissel közös autónkkal mentünk, mert az nagyobb, mint a kis Smartom. B kocsija meg nem az Én világom. Jobban szeretem a kényelmes, nagy autókat, mint a versenykocsikat. B csak úgy hívja, hogy mama mobil. Mikor egy full extrás Land Rover, hála Krisnek. Én Exo Mobilnak hívom. Tokiyát is kiraktuk a munkahelyén, elmentem gyors lemosatni a kocsit meg tankolni, mert igen csak kifogyóban volt a szentem.
-Nem értem miért kell lemosni. - duzzogott B.
-Mert utálom, ha szutykos a kocsi.
-Nem is volt olyan piszkos.
-De igen. Pedig mondtam Krisnek, hogy ez nem túra autó.
-Akkor mi? - nézett rám értetlenül barátnőm. Inkább ráhagytam és beültem a frissen mosott szépségembe. Mivel úgy voltam, hogy egy hosszú délelőtt előtt álltunk, azonnal Gangnembe hajtottam. Gyorsan leparkoltunk és irány vásárolni. Vagy ezer üzletbe benéztünk, mire sikerült kiválasztani a megfelelő ruhát. Nem kellett őt sokéig győzködnöm, hogy vegye meg, mert amint meglátta magát a tükörben szerelmes lett önmagába. Csináltam egy képet, hogy Chanyeolt kicsit piszkáljam. Válaszképp egy nagyon csúnya dolgot kaptam vissza, de jót nevettem, mert a háttérben ott volt Lay és szívecskét küldött nekem. Aztán persze a ruha nem ruha, ékszer nélkül. Bementünk párba, de nem nagyon találtunk semmi jót, így átmentünk egy másik áruházba, ahol végre sikerült mindent megvenni. A lábaimat már alig éreztem, mikor a kocsihoz mentünk.
-Ebéd a fiúkkal? - kérdeztem, de választ nem várva már pötyögtem is testvérkémnek, hogy érkezünk. Útközben vettünk pár gyors kaját és irány SM falva. Éppen táncoltak mikor megérkeztünk. Mikor megláttak minket, illetve a kaját a kezünkben rögtön zene állj és már ültek is a földön. Sorba mindegyik kapott egy puszit a feje búbjára, majd Lay ölébe csusszantam.
-Hiányoztál. - suttogtam és hosszan megcsókoltam.
-Te is nekem. - majd újabb csók csattant, ezúttal hevesebbek voltunk, szinte már feküdtünk, mikor Kai hozzám vágott egy papírgalacsint.
-Menjetek szobára. - közölte D.O. két falat közt.
-Ad ide. - nyújtottam a kezem.
-Mit? - nézett rám nagy szemekkel.
-A hamburgert. Kérem, és Kaitól is.
-Vissasívom. - mondta teliszájjal a két fiú.
-Helyes. - majd visszatértem Unikornisom ajkainak tanulmányozásába - Eljössz ma hozzám még a forgatás előtt?
-Szeretnék. - vigyorgott felém. Megettük a burgereket, aztán irány haza. B Yeminnel készülődik, Én pedig döglök a TV előtt, a kutylikokkal, meg a nyuszimmal.

A két lány egész délután pörgött. A TV-ben bömbölt a zene, Én meg jót nevettem rajtuk. Időközben Tokiya is beesett, d csak lefürdött és már ment is tovább. Majdnem egy szál alsóban, de Yemin figyelmeztette időben. A házunk olyan volt, mint egy piactér, mert időközben megérkezett Tao, Chanyeol és Lay, majd később Kris is benézett.
-Fura lesz, hogy nem leszel mellettem. - huppant le mellém testvérem.
-Nem örökre megyek el.
-Miért megy el mindenki, akit szeretek?! - nézett maga elé.
-Kris. - megfogtam a kezét - Ez egy nagy lehetőség a számomra, nem szeretném elszúrni. Persze mindenki szörnyen fog hiányozni. Lay, Te, B...meg mindenki. - a könnyeimmel küszködtem - De úgy érzem mennem kell.
Bátyókám hangosan szipogott és magához húzott, ott ültem az ölébe és a mellkasára hajtottam a fejem.
-Néha el sem hiszem, hogy tesók vagytok. - jött oda Tao, és a teljes pompában ragyogó Yemin.
-Kis korukban is ezt csinálták. - legyintett Pandáné.
-Engem Mei meg is szívatott, hogy Krissel nem is tesók, hanem jegyesek. - nyomott egy apró puszit Lay a fejem búbjára.
-Te meg buta mód elhitted. - dörmögtem Kris mellkasába.
-Na hogy nézek ki? - rohant ki B a nappaliba.
-Gyönyörű vagy. - mondtuk egyszerre.
Hirtelen mindenki felállt és ketten hagytak Bvel a szobában. Leült mellém, Én pedig szorosan magamhoz húztam.
-Féltelek. - suttogtam a hajába.
-Nagy lány vagyok.
-Félek, hogy ha nem vagyok veled az leszel, mint régen. - szipogtam.
-Yemin vigyáz rám.
-Tudom, de nem vigyázhat mindenkire akit szeretek. - a könnyeim maguktól potyogni kezdtek.
-Akkor ne menj el.
-Mennem kell. - B kitépte magát az ölelésemből és elviharzott. Tudtam, hogy mérges rám, amiért itt hagyom.
Mielőtt mindenki elviharzott volna, koccintottunk, hogy velem is megünnepeljék az új év eljövetelét. Aztán szépen mentek a maguk útjukra, a két lány bulizni, a fiúk Show Time-ot forgatni.
A késő délutánom pakolással telt, meg a szőrmókok kergetésével. Mikor végre elpakoltam mindent lehuppantam a kanapéra és bekapcsoltam a TV-t. Már jó ideje néztem, mikor kopogtattak. El nem tudtam képzelni, hogy ki állhat az ajtóban.
-Te mit keresel itt? - kérdeztem a velem szembe állóval.
-Látni akartalak...
-Most már láttál. Akár el is mehetsz.
-Egyedül vagy?
-Igen.
-Bemehetek?
-Nem. Kérlek menj el.
-Csak beszélgessünk. - mondta, Én pedig utat engedtem neki. A két kis szőrmók körbe ugrálta őt. Aztán ahogy a kanapéra ültem, a lábamra másztak onnan figyelték az idegent.

Woo Bin leült és nézett. Majd egy pár perc kínos csend után végre megszólalt.

-Élveztem a fotózást.

-Én kevésbé.

-Miért? - "Talán, mert őrjítően szexi voltál, de Én már mást szeretek..." - gondoltam magamban.

-Kényelmetlenül éreztem magam. 

-Sajnálom. - és közelebb csusszant.

-Nem a te hibád. - aztán a másodperc tört része alatt, már rajtam is volt. Hevesen, vágyakozva csókolt. Ujjaimmal puha hajába túrtam, és pechemre, a vágy erősebb volt a józan észnél. Kivált a csókból és felém villantotta farkas vigyorát.

-Tehát kívánsz.

-Csak piszok jól csókolsz. - mondtam és visszahúztam magamhoz, de abban a szent pillanatban el  is löktem őt - Állj. Ez nem jó így. Én szeretem Lay-t. 

-De te magad mondtad, hogy még szeretsz...

-Mikor?

-Valami csaj buli lehetett, mert hallottam őket. Engem hívtál, de hiába szólongattalak nem reagáltál, aztán meghallottam amiről beszélsz. 

Ennyire gáz is, csak Én lehetek....

-Persze, hogy szeretlek, mert Te vagy az első igazi szerelmem, de Binnie Én már mást szeretek. 

-Hogy lehet egyszerre két embert szeretni?

-Úgy,hogy Te vagy a múlt, és Ő a jövő. 

-Nem akarok múlt lenni.

-Akkor miért hagytál el? - fogta magát és kirohant a teraszra. Nem bírtam ki, hogy ne készítsek róla egy képet. 

Aztán a szívem majd ketté szakadt és döntöttem. Laynek kezdtem pötyögni egy sms-t: Le kell zárnom a múltam. Kérlek ne haragudj rám. Mindent elmagyarázok. Mindennél jobban szeretlek! Ezerszer csókollak! Mei

Hallottam, ahogy a telefonom új üzenetet jelez, de nem érdekelt. Kimentem a teraszra, kivettem a kezéből az üveget, nyakába csimpaszkodtam és hosszan megcsókoltam. A még ki nem fújt füst szétáradt a számban, de nem zavart. Kiváltam csókunkból és rá mosolyogtam, Woo Bin pedig döbbenten nézett. Még a cigije is kiesett a kezéből.
-Legyél a jövőm egy éjszakára.
-Ha csak egyre is....- fél mosolyra húzódott a szája - Örömmel.
"Hogy végképp lezárhassam a múltam." - gondoltam magamban, de kimondani már nem bírtam. Woo Bin felkapott és a szobámba vitt. Lassan levette rólam a ruhát és lefektetett. Figyeltem, ahogy lassan levesz magáról mindent, mikor végzett rám mászott, csókja vad volt, mégis édes. Könnyeim kicsordultak, ahogy éreztem gyengéd érintését a testemen. Aztán Woo Bin hirtelen megállt.
-Nem tehetem. - mondta, megfordítottam a helyzetet és lovagló ülésbe ráültem. Annyit voltunk régen együtt, hogy meztelensége egyáltalán nem zavart.
-Mei Mei nem tehetem. Bár mennyire szeretlek, és szeretném ha most csak az enyém lennél....Nem tehetem tönkre egy másik ember életét. - lehajoltam hozzá , szűzies csókot nyomtam a szájára.
-Köszönöm Binnie. - legurultam róla és hozzá bújtam - Mennyi az idő?
-Fél 1. - mondta halkan.
-Akkor boldog új évet!
-Boldog Új Évet! - végszóként hangzott a köszöntés.
A reggel Woo Bin karjaiban ébredtem, de ő fel volt öltözve, illetve egy póló és boxer volt rajta, ahogyan rajtam is. Kris egyik pólója és Lay alsógatyája.
-Mei mennem kell. Lay nem sokára ideér.
-Honnan tudod? - nyöszörögtem.
-Onnan, hogy kint főzi neked a kávét. - az álom azonnal eltűnt a szememből.
-Lay itt van? Látott téged? - ültem fel.
-Igen és igen. Beszéltem vele.
-Haragszik?
-Inkább boldog vagyok. - lépett be az emlegetett szamár - Bocs Woo Bin. - Binnie csak legyintett.
-Mi folyik itt? - dörgöltem meg a szeme, mert azt hittem ez az egész egy furcsa álom. Senki nem válaszolt, csak Lay helyet cserélt Woo Binnel, aki nyomott a homlokomra egy puszit, felvette a nadrágját és kiment.
-Sok sikert Bostonban. - fordult vissza.
-Köszönöm. - válaszoltam halkan, majd Lay felé pillantottam. Láthatta a millió kérdőjelet a fejem felett, de válasz helyett inkább maga alá gyűrt, amitől hangosan nevetni kezdtem.
Így kezdődött az új évem, egy eszméletlen reggeli szeretkezéssel a jövőmmel.

Imádom a mosolyát :3