Na és újra jelentkezem / jelentkezünk. Igen, mert most
megint ketten vagyunk. Na szóval hol is
tartottunk. Ja igen. Halloween… szerintem mindenkinek biztos leesett, hogy
Halloweenkor jöttem össze a mellettem fekvő adonisszal.
- Ohh. szóval adonisz vagyok. Gyengéden fejére csaptam és visszavettem
laptopom felett az irányítást. Na szóval
itt hagytam abba a múltkor.
„- Ne félj megmutatni a valódi éned…”
Köszönöm édes, de azt hiszem ezzel a kijelentéseddel a
szikla szélére lökted magad. Hogy miért is?
Chanyeol már a megismerkedésünk pillanatában tisztában
volt azzal, hogy teljesen más vagyok, mint a körülöttem rohangáló átlag
emberek. Mindig is az a vadóc lány
voltam. Az a tipikus egyszer élünk felirattal a feje felett. Minden baromságban
benne voltam, aminek a száma azzal, hogy Channie bébi a kegyeibe fogadott egy
picit apadt.
Emlékszem mikor
túléltük a közép suli második évet tartottunk egy nagy nyárnyitó bulit…Csak
az osztálytársak és senki más… vagyis én azt hittem. A társaság egy idő után
kétszer annyira növekedett, ha nem többre. Mindenki ott volt aki hírességnek
számított a suliban… a létszámmal együtt az alkohol mennyisége és egyre csak
növekedett, majd egy kis idő alatt felszívódott
a hangulatot ezzel a tetőfokára állítva. A lényeg az egészből, hogy
mindenkiben volt már rendesen és nem tudott józanul gondolkozni
semennyire,aminek az lett az eredménye, hogy a társaság nagy része meztelen rohangált
a Han folyó partján és csobbant egyet a hajnali órákban, amit másnap az újság
és címlapon közölt.
„A fiatal diákok, így ünneplik a nyarat”
- ohh, szóval te is köztük voltál. Nem azért B, tudod, hogy imádlak, de…
Azt hiszem nem térek ki a többi nagyon szuper alakításomra,
mert az én dinosaurkám még kirúg.
Na szóval a buli után…
Reggel a nap lágy sugarai simogatták bőröm lágy szellő kíséretében.
Bőrömhöz hideg, puha, bársonyos bőr ért, melyek lassan, óvatosan szántották
végig fedetlen karom.
- Jó reggelt csipkerózsika. – kaptam egy lágy csókot
nyakhajlatomba.
- Hmm. – felé fordultam és lassan nyitottam ki szemeim. –
Neked is. – csúsztam közelebb hozzá, hogy ajkaimmal üdvözöljem övéit. – Ma is az enyém vagy? – törtem meg
pillanatokkal később a közénk ékelődött csendet.
- Már nem sokáig. Délután próbánk van.
- Elvigyelek?
- Azt
megköszönném. - hintett egy apró puszit homlokomra, majd a takarók alól kibújva
öltözködni kezdett. Követtem példáját és
meztelen testem felfedve a sátorlakó másik tagja előtt magamra kaptam tegnapi
ruháim, amjd a takarót magunk köré csavarva lopakodtunk le a tetőről.
Próbáltunk feltűnésmentesen és csendben elérni lakásomig, de mikor találkozik
össze az ember a legtöbb szomszéddal?
Igen, mikor egyel se szeretne találkozni. Hátunk mögül kuncogás, vagy sutyorgás
hallatszódott, amint egy ismerős arc előtt és köszönéssel elviharoztunk.
Röhögve csaptuk be magunk mögött az ajtót.
- Mik gondolhatnak a szomszédaid rólam. – nevetette el
megint magát.
- Egy szexisten a pasim. –dobtam le a takarót a
nappaliban és szívódtam fel pár másodpercre. Hétköznapi ruhában tértem vissza
egy kővé dermedt Yeoliehoz. – Neked, meg mi bajod van?
- Komolyan B.
- De hát igaz. Egy…
- Ki ne mondd még egyszer.
- Chanyeol, az
isten szerelmére, ha már csinálni csinálod beszélni se félj már róla. ÉS igazat
mondtam. Isten vagy az ágyban. –pusziltam szájon és a kocsi kulcsot felkapva
indultam el az ajtóhoz. – Nem jössz? –néztem
vissza rá.
- De. – vágta be a durcát és követett az autóig.
A vasárnapom ezután csendben és nyugalomban telt. A
semmittevés lett a nap feladata, amin elbuktam, ugyanis az ürességtől kongó
hűtőm késztetett arra, hogy nagyszerű tervemet, miszerint ma végre csak
henyélek, elmenjek vásárolni és feltöltsem pici bendőjét néhány finomsággal.
így vasárnap délután a zenét maxon üvöltetve kocsikáztam egyik áruháztól a
másikig, hogy feltöltsem túlélő készletem. Esti programom egy könnyed egy órás
ázás volt a fürdőkádban, utána pedig a fülemhez nőtt telefon foglalt le egy
ideig.
Másnap reggel korán keltem ébresztőm édesen csengő
hangjára. Pontosabban Chanyeol gyönyörű ébresztő üzenetére. Mély hangja mindig
képes volt annyi életkedvet belém vernie, hogy szép lassan kikászálódjak a puha
párnák közül és elkezdjem rendbe szedni reggeli borzalmas pofámat. A tükörhöz lépve, mindig reflexszerűen csuktam
be a szemem és nyitottam meg a csapot, hogy a hidegvízzel valamilyen szinten
felfrissítsem magam. Reggeli rutin készülődésemmel ezúton is rutinszerűen
unalmasan zajlott. Felöltöztem,
megfésülködtem…blablabla és elindultam az egyetemre, ahol részt vettem a
kötelező órákon és utána irány a nagybetűs él… vagyis edzés. A baleset miatti
egy hetes rendhagyó coach potato lifstyle by B-t követve visszatértem a monoton heteimbe, amik
néha fűszerezve vannak egy-két extra programmal. És a néha jelzőt el lehet
hagyni, elég gyakran ízesítik különös,nem megszokott, a rutinból kilépő dolgok
napjaimat. Viszont ez a hétfői nap nem ilyen volt. És a kedd se. Csak a suli, meg az edzés.
Csupa kötelesség, de nem baj néha ilyen is kell.
Szerdán viszont újult erővel tervezgettem a mai napra
szánt ételízesítőt, ami különlegessé teszi ezt a mai napot és kiemeli a szürke
hétköznapokból. Ágyamból hadonáztam
telefonomért és próbáltam mindent elsimítani, mert jó szokásomhoz híven megint
az utolsó pillanatra hagytam mindent. Szóval első dolgom az volt, hogy
felhívjam Yemint és egyeztettem vele egy
találkozót a műterméhez lévő közeli kávézóba. Közben beszéltem Luluval, hogy ne
felejtkezzen meg a mesedélutánunkról és felhívtam az én egyetlenem, hogy akármi
is történik. Ha a levegőből tehenek kezdenek hullni ő válaszoljon az összes
hívásomra és üzenetemre, amiben tájékoztatom, hogyan kell elhozni a fiúkat és
Létra barátomat az esti kis partira.
Gyors kicsíptem maga, de csak annyira, hogy az utcára
kimerjek menni. Most gondolom mindenki azt gondolja, hogy smink nélkül, szakadt
ruhában nem merek kimenni, de nagyon is tévedtek, ha tehetném mindennap úgy
mennék, de sajnos azért az egyetemen nem akarom a saját csoporttársaim
megvakítani gyönyörű természetes „szépségem” látványával. Szóval gyors
elfogadható állapotba szedtem magam és gyönyörűségemre pattanva indultam neki a
hatalmas forgalmi dugónak, amit az én picinyemmel gyorsan magam mögött hagytam
és épp időben megérkeztem a műteremhez közel lévő kávézóhoz. Leparkoltam
rózsaszín motorkámat és hajamat kiszabadítva bukósisakkal a kezembe lépdeltem a
bejárat felé. Lassan nyitottam ki a csilingelővel ellátott ajtót, ami addig
szólt még a bejárati eszköz mozgásban volt.
- Lálihó. – ültem le barátnőmmel szemben. Gyorsan
rendelünk magunknak és kezdetét vette a nagy szervezkedés, ami előtt azért a
kos locsi-fecsi nem maradhatott el. Ő elmesélte milyen volt Párizsban és megbeszéltük
legközelebb együtt megyünk oda, persze csak dinosaurka és panducival együtt.
Nélkülük egy centi se mozdulunk. Én meg elmeséltem azt a bizonyos Halloweeni
bulit, amit mi Chanyeollal tulajdonképpen kettesben töltöttünk. vagyis ha
pontosan akarok fogalmazni , megannyi csillag, kis állatka és egyéb dolgok
társaságában.
 |
| Aa Café |
- Én amúgy erre a két helyre gondoltam. – vettem elő
telefonom és kutatni kezdtem. – Én az Aa Café-ra gondoltam. Kis hangulatos
hely. Nagyon szeretem. Így néz ki. –mutattam egy képet egyik kedvenc helyemről,
amit akkor láttam utoljára,mikor a búcsú napomat töltöttem azelőtt, hogy
kimentem Írországba.
- Hát nem tudom. Nekem tetszik, de mutasd mi a másik.
- JJ Mahoney’s.
Szerintem ez jobb lenne egy bulihoz. – mutattam meg neki erről is a
képet.
- Oké. Akkor ez el van döntve. Ajándék?
- Van valami ötleted? Mert őszinte leszek Meinek van egy
meglepetésem,a mit két telefon alatt elintézek, de Létra már más kérdés.
- Gondolkozok.
- Addig menjünk. Vegyük meg a szükséges kellékeket. Mivel vagy?
- Kocsi. Te?
- Motor. Szóval beülök melléd.
Fizettünk és már mentünk is. És a kocsihoz vezető úton
gyors lebeszéltem a helyszínt, amit ugyan kicsit drágábban kaptunk meg, mert
egy rendezvényt töröltek miattunk, de legalább a mienk. Beültem Yemin mellé az autóba , aki felém
fordulva megszólalt:
- Szerintem köss be az öved.
- Szerintem nem akarsz kinyírni. – kacsintottam rá és
indulásra készen ültem az anyósülésen. Meg kell hagyni Yeminnek elég fura
vezetési stílusa van és megjegyzem a kanyarokban még én is kapaszkodtam, de
ezen kívül semmi extra. Hasonló, mint mikor én ülök a volán mögött, így azt
hiszem sokszor ülök be mellé, mivel én nem nagyon szeretek vezetni, viszont
utálom a nagymami tempót és tartsunkbemindenszabálytmertkülönbenmegbűntetnek style-t.
- Yemin máskor is veled jövök. – szálltam ki az áruház
előtt a kocsiból. – Végre valaki aki normálisan vezet. – becsuktam magam mögött
és irány a piarészleg. Fejemben gyorsan végiggondoltam, hány éhes… vagyis
szomjas szájat kell ellátnunk ma és aszerint kezdtem pakolni a kosárba az
alkoholos finomságokat. Whiskey,
tequila, vodka, abszint, hobertus, gin, rum, likőr és még sok más
finomság. Gyorsan átszambáztunk a
mojitohoz és a többi koktélhoz a cuccokért. A sex on the beach elhagyhatatlan
egy iker buliról.
- Valamiről megfeledkeztünk. – néztem végig a kosáron ami
szinte már púposra volt téve a sok piától.
- Pezsgő.
- Menjünk egy másik kosárért. – indultam meg a bejárat
fele, ahol magam elé rántottam egy másik kosarat és visszarohanta a pezsgőkhöz
tettem be három tucatot.
- Nem lesz ez kicsit sok?
- Szerintem kevés lesz.
- Omo. B. Egy egész hadsereget hívsz?
-Nem, csak tisztában vagyok a fogyasztási mennyiségekkel
a szülinapokon.
Miután ezt megvitattuk a kasszához mentünk és a két
kosarat külön fizetve toltuk ki a kocsihoz az esti ellátmányt. Gyorsan
berakodtunk az autóba és indulás Létra szülinapi ajándékért. Útközben felhívtam
Channie-t, aki megjegyezte, hogy még nem látta
a levegőből hulló teheneket, de azért meghallgat.
 |
| JJ Mahoney's |
- Este 9, JJ Mahoney’s. Mindenki legyen ott. Ja és Chan.
- Mondd.
- Add oda Laynek.
Párom készségesen teljesítette kérésemet és átadta kínai
csapattársának a telefont. Nehezen, de
megfűztem gyagyakornist, hogy ha nem csinálja meg Mei csalódni fog a B-féle
szuper meglepetést partiban.
- Irány egy szexshop. – tettem le a telefont.
- Minek,
- A meglepetéshez kell.
Miután mindent elintéztünk Yeminnel visszavitt a
kávézóhoz. Felszálltam a motoromra és hazamentem. Hazaérve első dolgom volt,
hogy írtam egy sms-t Meinek:
„A little party never killed nobody”
„ ??”
„ Est fél 10. JJ Mahoney’s. Csípd ki magad. ;) „
- Fél négy. –dőltem el a kanapén. Átgondoltam még
egyszer, hogy minden rendben lesz-e. Helyszín lebeszélve. Ajándékok Yeminnél. Pia a
bárban. A fiúk jönnek. – Pabo. –csaptam homlokon magam és gyors tárcsázásba
kezdtem . Végigtelefonáltam az egész délután mikor végre sikerült mindenkit
értesítenem a lányok közül, hogy ma Wu iker buli van és nem érdekel milyen
halaszhatatlan programjuk van de ott kell lenniük. – Oké azt hiszem minden
kész. – indultam meg a szobámba, hogy
készülődni kezdjek mikor Chanyeol hangja megállított.
- B… ez micsoda? – emelte fel Mei ajándékát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése