"Igen, szerintem ez a parti összehozott annyira minket, hogy kijelenthetem megszületett az EXO Family....tesvérekkel, szerelmesekkel, barátokkal :3"
![]() |
| Ikerhatás Poénból összeöltöztünk :3 |
-Szia! – köszöntem neki.
-Még pizsiben vagy? – kérdezte, miközben a hűtőmben kutatott
narancslé után.
-Itt volt Lay. – vigyorogtam.
-Akkor már mindent értek. De vigyázz vele! Akarod, hogy
leüljek vele beszélni? Tudod, mint férfi a férfival…
-Vagy, mint aggódó testvér, a húga új barátjával. Nem kell,
de aranyos vagy.
-Csak mert szeretlek. Egyébként hoztam neked valamit. –
kirohant és egy hatalmas rózsaszín ajándék szatyorral jelent meg.
Belekukucskáltam és azonnal a nyakába ugrottam.
-Ez majdnem olyan, mint Ace, hisz mi majdnem egyformák
vagyunk. – mondta a hatalmas rózsaszín plüss alpakát bámulva. A szemeim
könnyekkel teltek meg és rögtön bátyám karjaiba vetettem magam.
-Annyira szeretlek Kris.
- Én is téged.
-Tőlem is kapsz ám valamit. – berohantam a szobámba és
kihoztam egy kis kék masnival átkötött borítékot – Boldog szülinapot! – Kris
csodálkozva szemlélte az aprócska papírt, aztán lassan széthúzta a masnit, ami
utat nyitott a borítékba. 4 repülőjegy pihent benne. A jegyek egyenesen
Vancouverbe szóltak.
-Már lefoglaltam 2 szobát egy hotelben. – vigyorogtam ismét,
aznap már sokadjára.
-Ez komoly? Vancouver? Kanada? Kit vigyek magammal?
-Azt hittem ez egyértelmű lesz….- csapkodtam meg a vállát.
-Neeeem….
-Deeeee~
-De szerinted eljönne?
-Ezt beszéljük meg a ruhás szekrényem előtt állva, ugyanis,
B egy furcsa üzenettel lepett meg, de nem tudom mit takar a csini szó, szóval
nem tudom mit vegyek fel. Mikor meg átmentem, nem nyitott ajtót. – csuklójánál
fogva megragadtam testvérem és elindultam a hatalmas, ruhákkal alig teli
gardróbom felé. Kért tőlem 10 percet. Míg ő letusolt és átöltözött, én
kidobáltam 4 fajta ruhát az ágyra.
-Így jó leszek szerinted? – forgott körbe.
-Hova megyünk?
-Fogalmam sincs.
-Akkor tökély. De Én? Kris segíts! – a derekába
csimpaszkodtam és arcom az oldalába fúrtam, ő pedig megnyugtatás képen a hátam simogatta.
-Menj el fürödj le, addig választok egyet. – elrohantam a
zuhany alá, gyorsan lefürödtem, az első fehérnemű szettem magamhoz vettem, majd
visszarohantam a szobámba.
-Gyere így, Lay biztosan örülni fog. – vihogott.
-Idióta. – az arcom rák vörös lett.
Az ágy előtt állva figyeltük a két kombinációt, mikor valaki
csengetett. Kikukucskáltam és boldogan nyugtáztam, hogy legjobb barátnőm párja vigyorog
az ajtóm előtt. Őt is berángattam magammal a hálószobába, hogy válasszon.
Közölte velem, hogy ha gyorsan akarok vetkőzni, akkor ő a ruhára szavaz,
viszont a nadrágos-inges szettem vagány és elegáns egybe. Tehát maradtam annál a verziónál.
Mikor már végre sikerült elkészülnöm, Yeolly már szinte ösvényt járt a
hálószobám és a bejárati ajtó között, fél percenként nézte a mobilját. Betuszkoltuk
magunkat a nagyobb kocsimba, amit a szüleimtől kaptam nem is olyan rég.
Én ültem az anyós ülésre, mert Yeolly nem engedett vezetni.
Jó ideje utazhattunk mikor végre sofőrünk megszólalt.
-Egyébként Mei, minek van nálad ez a giga-mega bárány?
-Kérlek szépen ez egy alpakka, és a bátyámtól kaptam. Ha
megmondod hová megyünk, megmondom miért hoztam.
-Ha megmondanám, többen megköveznének, de egy valaki
biztosan. Nem árulhatok el semmit, csak annyit, hogy egy helyre megyünk, ahol
őőő…..emberek vannak. Most te jössz…
-Már mondtam, a testvéremtől kaptam, ő is mindig magával
hordozza.
-Az enyém kisebb. – morgott közbe a hátsó ülésről Kris.
-Nem baj. – fordultam felé, mire ő küldött nekem egy
cuppanóst.
-Még jó, hogy a nyulad nem hoztad….
-De akarta…
-KRIS! – szidta meg pletykálkodó tesóm.
Egy hatalmas pubhoz értünk, nuku világítás, nuku hang. Hirtelen
azon gondolkodtam, hogy a kocsiban maradok, Alit ( igen így neveztem el az én
kis plüssöm) szorongatva és megvárom, amíg valaki a segítségemre siet.
-Megérkeztünk. – parkolt le Chanyeol. Amint kiszálltam Kris
kezét kerestem.
-Hogy félhetsz még mindig ennyire. – kuncogott, én csak
nyelvet öltöttem rá.
Beléptünk a kihalt épületbe, ami azonnal fényárba úszott, és
a számunkra kedves emberek, egyként ugrottak fel. A szemeim azonnal könnyekkel
teltek meg, ennyi ember, csak miattunk jött el. Kris kezét erősebben
szorítottam és láttam, hogy ő is könnyeivel küzd.
A welcome drink után sorba rohamoztak meg minket az emberek.
Először Btől kaptunk valamit, amit nehezen, de kibírtam, hogy csak otthon
néztem meg.
![]() |
| Lay már a kedvencét is kiválasztotta XD |
Aztán sorba a többiek. Ami a legjobban meghatott az Yemin és
B közös ajándéka volt. Minden kis ékszert, órát és a nyakláncot magamra aggattam,
kicsit úgy néztem ki, mint egy karácsonyfa, de nem érdekelt. A tömegben egy
embert kerestem, oda mentem Kimhez és megkérdeztem, hogy testvért merre
találom, de még ő sem tudta. A telefonom rezegni kezdett.
„Ha engem keresel, elég ha csak megfordulsz….” azonnal
követtem az utasítást és egy hatalmas vigyor jelent meg az arcomon, mikor
megláttam Layt. Karjaiba vetettem magam, majd puha ajkai után kutattam.
-Menjetek szobára. – suhant el mellettünk Kai. Erre én jól
fenéken billentettem, de szerelmem nem engedtem el.
-Iszunk valamit? – kérdeztem. Ő pedig csak bólintott. A
pulthoz ülve, egy mega watt mosoly pasi jött felém, a kezében valami színes
löttyel.
-Te vagy a szülinapos? – vigyorogva bólintottam és
beleszürcsöltem italomba.
-Ez isteni.
-Most kevertem, a neve Happy Birthday. – kacsintott felém
csupa fog. Valahogy engem nem tudott elvarázsolni; nem úgy, mint Yemint vagy a
többi lányt. Nekem csak egy pasi lebegett a szemem előtt, az aki, épp a nyakam
ostromolva lassan táncolt velem, egy nem éppen ritmustalan, andalgós számra. Persze
B ott csápolt a tánctér közepén.
-Miért van az, hogy neked lehet, amit nekem nem…. – morogtam
Lay fülébe. Épp szóra nyitotta a száját, mikor valaki megragadta a csuklóm és
magával húzott. Byeol és Kris nyomott össze.
-Köszönöm, köszönöm, köszönöm. – vigyorgott Byeol és
hirtelen eltűnt.
-Na ez mi volt. – néztem nagy szemekkel Krisre, aki csak
önelégülten mosolygott – Ez mi? – mutattam az arcára.
-Csak örül a kanadai útnak. Mei, nem lenne gond ha én most lelépnék a kocsiddal?
-Mennyit ittál?
-Csak a pezsit.
-Futás. – dugtam zsebébe a kulcsot és kiszemeltem magamnak a
két sunyi szervezőt. Yemin és B közé szorulva táncoltunk valami pörgős számra.
Egyszer csak Suho lépett mellém.
-Innod kell velem! – kiabálta a fülembe. A pulthoz mentünk
és kértünk két whiskeyit. Lassan elkortyolgattuk, a végére a szinte már a szemem
is keresztbe állt a lábammal együtt. Suhoval pedig azon nevettünk, hogy
mutogattunk egymásra. Elindultam, nem, megpróbáltam elindulni a tánctér felé,
hisz ígértem mindenkinek egy táncot, de valamiért a padló hullámzani kezdett és
imbolyogtam. Lay apró keze fonódott a karomra.
-Gyere ülj le. – irányított vissza a helyemre.
-Nem vazsok…nem, nem…nem vazsok réseg, de tényleg. Lay higgy
nekem. – se szó, se beszéd Lay az ajkaimra tapadt. Lehuppantam a székről és,
hogy jobban érezzem őt, lábai közé furakodtam. Aztán valami jeges érzés lett a
mellkasomba. Szerelmem egy kis jégkockát csúsztatott a pólóm alá, ami egyenesen
a melleim közé csúszott. A másodperc tört része alatt tért vissza az erő
lábamba.
-Valamit ki akarok próbálni. – lihegte ajkaimra. Finom
narancs illat csapta meg az orrom, aztán az ajkamon is éreztem a trópusi
gyümölcs friss ízét. Aztán Lay lenyalt valamit a kezéről, lehúzta az italát és
megcsókolt.
-Most te. – nyújtotta át a kis gyümölcs cikkelyt. Bekentem a
száját, aztán a kezemet lassan bekentem, egy kis fahéj, aztán lehúztam a
poharam tartalmát és Lay ajkaira tapadtam.
-Ez nagyon finom…- mondtam, mikor végre megtaláltam a
hangom.
Nem tudom mennyi lehetett az idő, de már a nap kezdett
feljönni, mikor Layel kicsit becsiccsentve ballagtunk haza. A lakásomba vezető
út egy kissé döcögős volt.
Mikor végre ágyat találtunk csak ledobtuk magunkról a ruhát
és befeküdtünk egymás mellé.
-Akarsz zenét hallgatni? – kérdezte suttogva, de választ se
várva bedugta a fülhallgatót a fülembe.
Egy lassú dallam kezdődött, és egy mondatot hallottam ki kristály
tisztán: I wanna be yours.
-Én már réges-rég a tiéd vagyok. – kivettem a fülemből a
fehér kis masinát, és megtámadtam szerelmem.
-Ténlyeg magamnak tudhatlak? – kérdezte rekedt hangon.
-Amióta ismerlek a tiéd vagyok. – hajoltam füléhez és ostrom alá vettem nyakát,
amire tudom, hogy allergiás. Halk morgásai még jobban felébresztették bennem a
vágy eddig szunnyadó lángocskáit.
A többit a fantáziátokra bízom…






Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése