Soyun: Lebukás...

Másnap a buli után ruha nélkül keltem. Csak pislogtam a plafonra, magamhoz szorítva a paplant. Kai pedig mocorogni kezdet, aztán hozzám bújt.
-Jó reggelt. - csókolta meg a vállam.
-Védekeztünk? - kérdeztem. Elnevette magát, és fölém hajolt.
-Igen. Három gumi ment el. Itt van az ágy mellett, kicsit leszívtad az erőm, és szó szerint. - vigyorgott. -Nem tudtam, hogy ilyen vad és hajlékony vagy. - csókolt meg. Nekem meg olyan vörös lett a fejem, mint az egy túl érett paradicsom.
-Ma már próba, nem? - kérdeztem.
-Kilenctől. - bólintott.
-Akkor lassan készülni kell. - néztem rá.
-Még van pár óránk, túl korán keltél. - vigyorgott.
-Rendben. - nevettem el magam.
Persze kicsit késve, de beestünk a fiúkhoz. Először mi próbáltunk, hisz holnap már műsor, aztán holnap után pedig Melon. Egész nap a fiúkkal voltam, még a Growlt is megtanították, aztán Taemin és Jonghyun észre vett amikor mosdóba mentem és ránk telepedtek.
-Szia, Te vagy Soyun? - kérdezte egy szőke hajú járó gipszes lány.
-Szia. - pislogtam fel rá, ugyan is a padlón feküdtem. Jonghyun leszívta a maradék IQ-m, aztán pedig még kétszer elpróbáltuk a számot. -Igen én vagyok. - térdeltem fel.
-Én Hyoyeon vagyok. Köszönöm, hogy helyetem lépsz fel. Kai mondta, hogy Te lennél a legmegfelelőbb személy a helyemre amíg le nem veszik a gipszet. - mondta.
-Igazán semmiség. Remélem hamar meggyógyulsz. - álltam fel.
-Megmutatod hogy táncolsz? - mosolygott.
-Hát... - néztem a két fiúra. -Kai, Lay, még egy utolsó próba? - kérdeztem.
-Mehet. Aztán pedig haza. - mondta Lay.
Újra beálltunk, és eltáncoltuk az egészet.
-Nagyon jól táncolsz. - ölelt meg Hyoyeon.
-Jaj, ne. Izzadt leszel. - toltam el.
-Nem baj, már úgy is a dormba megyek. Köszi még egyszer. Sziasztok. - mosolyogva intett, és bicegett ki. Mindenki kórusban elköszönt, és irány haza. Ma Jongin a fiúkkal ment, én pedig egyedül.
Másnap ugye fellépés, végig izgultam amíg fel nem léptünk. Előtte Jongin egy csókkal nyugtatott le, és tényleg hatott. Yixing meg azt mondta, képzeljem el az embereket vattacukornak. Akkorát nevettem, hogy mindenki rám nézet. Huh. Ciki volt.
Sajnos egyik résznél rosszúl léptem, de nem látszott, mert Kai és Lay hátánál voltam. Ekkor jött az én részem. Nem hallottam semmit, csak a zene ütemét, és figyeltem a fiúkat mikor hol vannak, így az első élő adásos fellépésem meg volt.
Amikor lejöttünk a színpadról azonnal a fiúk nyakába ugrottam.
-Most már tudom miért szeretitek ezt. - engedtem el őket.
-Mert jó? - kérdezte Jongin.
-Igen. - mosolyogtam rá.
Haza érve Minseok hívott, hogy gratulál nekem. És jöhet a Melon. Oda nem mentem, mert volt pár dolog az óvodábban amit el kellett intézni, így nem tudtam menni. És hiába mentem be, az igazgató kirúgott csak azért mert látott a TV-ben. Ekkora szemétséget már. Összepakoltam a dolgaim és haza cuccoltam.
-Hát Te? - kérdezte Jun a kanapéról fejjel lefelé fekve.
-Kirúgtak. - dobtam le a dobozt és leültem mellé, fejét azonnal az ölembe rakta.
-De miért? - kérdezte.
-Mert Lee sunbae látott a TV-ben és szerinte túl kihívó és provokatív voltam, plusz pár anya felhívta, hogy miért vagyok még mindig nevelő, és ha nem rúg ki akkor kiveszik a gyerekeiket. Szóval én húztam a rövidebbet. - simogattam a haját. -Ez de szemétség tőle. - mondta Jun.
-Hát az, de így több időm lesz rád. - mosolyogtam rá. -Mizu a suliban? - kérdeztem.
-Szerencsére nem állok bukásra semmiben. - mondta büszkén.
-Na ennek örülök. És ki az a szerencsés, aki miatt hajsztasz? - kíváncsiskodtam. Elpirult.
-Chaerin a neve. Ő korepetál. - ült fel.
-Szóval a stréber lány és a rossz fiú? Érdekes. - mosolyogtam rá.
Sokáig beszélgettünk, mutatott a lányról képet, és nagyon szép lány. Tipikus olyan esett, ahol a nagymenő -ez esetben az öcsém-, és egy jó tanuló lányka -Chaerin-, egymásra tálalása sztori. Azt mutatják, hogy utálják egymást, oszt közben oda-vissza vannak egymásért. Remélem hamar összejön nekik a dolog, így legalább senki se fog azzal idegelni, hogy az öcsém, talán meleg. Nem lenne belőle bajom, ugyan úgy szeretném, hisz az öcsém, semmi se változna, max annyi, hogy lányok helyet fiúk jönnének ki reggel vele, ennyi. Engem nem zavarna. Viszont, az, hogy mégis lány párti, okot add arra, hogy reménykedjek abban, hogy egyszer nagynéni leszek.
Este kilenc után indultam el aludni. Végig néztem a Melont, aztán beszéltem Jonginnal, azt mondta aludjak nyugodtan, amint tud, elszabadul, és jön hozzám. Velem akar aludni. Viszont én nem tudtam aludni, és volt fél három, mire megjött. Kicsit volt benne, és Női parfüm illata is volt, és amikor elaludt, feltúrtam a zsebét. Az fogadott amit nem szerettem volna. Könnyes szemmel mentem ki a konyhába, és egy bögre tea mellett ültem amíg világos nem lett. Az üres óvszeres csomagot ott hagytam az asztalon, csináltam reggelit Junnak, és írtam egy - egy cetlit.
Egyiket Junnak, azt leraktam az étel dobozára, a másik pedig Kainak, hogy mire haza jövök, látni nem akarom. Fogtam magam halkan fel öltöztem, és elmentem reggel sétálni. Remélem mire haza érek, Jongin már nem lesz ott.