2013. október 8., kedd

Danbi: Party B módra

Őrült mód siettem. Végig abban a tudatban voltam, hogy egyszer az életben odaérhetek időben…de az nem Danbi lenne. Szóval a szokásos késésemet, ami általában tíz perc, megtoldottam a felével, így negyed órával a megbeszélt időpont után sikerült megérkeznem.
-Szia Min! Bocs, hogy késtem. Bár gondolom már hozzászoktál.  – rontottam be a kis törzshelyünkre. Gyors lepakoltam és magamhoz öleltem rég nem látott barátnőm. Rendeltünk és ő mesélni kezdett. Csendben , figyelmesen hallgattam végig.  Anyukája furcsa egy ember volt. Nem sokszor találkoztam vele, de amit Min mesélt róla… enyhén szólva nem túl jó véleményem volt róla.
- És Sehunnal mi van? – tereltem egy vidámabb téma felé. Mesélni kezdett. Első mondata után már mosoly húzódott arcán.
- A mosoly sokkal előnyösebb neked, Min. – kortyoltam bele kávémba. – És ne aggódj minden rendeződni fog. Ezt garantálom. - kacsintottam rá a Bi-féle ígérettél megerősítése végett.
- Na most rajtad a sor. Milyen volt Írország? Találkoztál már Chanyeollal? – második kérdésen akaratlanul is halk nevetés tört fel belőlem. – Ezek szerint igen.
- Nem is egyszer. Még aznap este találkoztunk mikor hazajöttem. Nem szóltam senkinek, hogy reggel érkezek… pontosítok a hajnali órákban, mert nem akartam senkit se azzal fárasztani, hogy kijöjjön elém.  De ez nem lényeges.  Este hulla fáradtan szerencsétlenkedtem a lakásom előtt és akkor találkoztunk először. – vázoltam fel nagyjából.
- Valamit nem mondasz el.
- Jó oké. Kizártam magam a lakásból és ott kuporogtam az ajtó előtt, ahelyett, hogy becsöngettem volna. Yeollie meg arra járt. Átmentünk kértünk Mei-től pótkulcsot és hát az este az már titok.- pirultam el picit.
- Történt még valami igaz?
- Nem.
- B, engem nem versz át.
- Másnap reggel kicsit összevesztünk. Igazából seggfej voltam vele. Kedveskedni akart, én meg leosztottam, majd alsógatyában kizártam a lakásból…- tartottam egy kis hatásszünetet.
- Szóval akkor most…
- Nem, még aznap este kibékültünk. Tudom a módját, hogy kell kiengesztelni.
- Süti és békítő szex. – mondta unott arccal. - Igen már mi is tudjuk. 
- Honnan?- hüledeztem vele szemben és rákvörös arcomat próbáltam sálam alá rejteni.
- Kevesebbet kéne innod és nem mindent kifecsegni. Egyébként Írországot kihagytad. Milyen volt?
- Fantasztikus. Nagyon szép hely. Az emberek nagyon kedvesek és… nem lehet szavakba önteni. Élőben kell látni.
- Omo, már ennyi az idő.- nézett az órájára Min.
- Jól elbeszélgettük az időt. Menned kell?
- Nem vagyis igen. Ráérsz?
- Menjünk. – pattantam fel és már kint toporogtam Minre várva.


my outfit.
- Mi dolgod van itt? – nem válaszolt, így csendben követtem őt. Nem akartam kint várni, ahhoz túl hideg volt én meg nem éppen úgy voltam öltözve, hogy kint ácsorogjak.  – Héé, Min…- szóltam neki, de a sötétben nem láttam semmit. – Lámpa? Min! – kezdtem el pánikolni. Utáltam a sötétet.  – Héé..Min, ne szórakozz. Hol vagy? – indultam el a terem belseje felé, de amint tettem egy lépést halk zeneszó ütötte meg fülem, majd egy ismerős hang.  A teremben halovány fény villant fel. Szemem könnyekkel telt meg. Boldog voltam. Áhítattal hallgattam végig egyik kedvenc számom a srácoktól és a végén kibuggyanó sós cseppek jelezték meghatódottságom.
- Köszönöm.- nyögtem ki ennyit és a lányokhoz lépkedve megöleltem őket.  Hálás voltam nekik, hogy gondoltak rám.
- Welcome back B!- hallottam egy mély hangot hátam mögül.  Mosolyogva bújtam ki Mei öleléséből és boldogan libbentem át ikertestvére karjai közé. Váltottunk egy mély barátai ölelést,majd szemeim kutatni kezdtem.
 - Kit keresel? – éreztem Yeollie leheletét nyakamnál. Állát vállamra tette és így várta válaszom.
- El kell keserítselek édes.- nyomtam egy apró puszi orcájára.  – Lulu?
- Ott jön. - mutatott előre. Elléptem mellőle és kínai barátom felé szaladtam.
- LULU. –üvöltöttem és nyakába ugrottam.  – Hiányoztak a beszólásaid.
- Nem volt aki leoltson téged?- nevetett.
- Nem. - mosolyogtam rá, majd végigöleltem mindenkit, aki a terembe volt.
- Jun? – néztem kérdően a velem szemben álló fiúra.
- Nem a dalai láma. Mégis ki lenne?
- Jesus Christ. Na gyere. –fogtam csuklón és az italos asztalhoz vittem. – Mivel koccintsunk?- csillantak fel a szemeim a sok pia láttán. Az összes kedvencem ott volt. A lányok tényleg gondoltak arra, hogy ma nagyon, de nagyon jól érezzem magam.
- Ez? – mutatott az egyik üvegre.
- Miből vagy te? Az nem jó welcome drinknek. Mit szólsz ehhez?- vettem fel egy üveg bontatlan tequilát. Jun csillogó szemekkel bólintott. – Citrom? Só? –kezdtem el üvölteni a teremben címszavakkal.
- B…
- Nyugi Lulu te se maradsz ki.- mosolyogtam rá és Soyun felé ugráltam, hogy elvegyem tőle az említett dolgokat.  Mindenkinek töltöttem, vágtam citromot a sót meg körbeadtam. – Egészségetekre. – emeltem fel poharam. Lenyaltam kezemről a sőt és egy huzamra megittam a kitöltött szeszt, majd a citromkarikába haraptam.  Yeollie mögém lépett. Hogy ezt honnan tudom? Az illatából, és mély hangjából, amivel figyelmeztetett.
- B, azért ne vidd túlzásba.
- Még el se kezdtem. – hagytam faképnél párom és zene után kutattam. Nem kellett sok idő, hogy a helyiséget, az általam imádott zene töltse be.  Az este további részében percenként voltam vendég az italos pultnál. Már magam se tudom miket ittam össze, de szerintem az egész felhozatalt leellenőriztem. Kedvenceim , a vodka, abszint, tequila, gin több környi tiszteletet is kaptak.



- Szerintem elég lesz. – vette el kezemből a poharat egy nagyon ismerős alak.
- Te…- néztem rá értetlenül. – Az az enyém. Add vissza.- harcoltam a löttyért, majd feladtam és a padlóra rogytam. – Egyébként te ki vagy?- néztem fel pillanatokkal később.  – Lulu.- szólítottam meg a szoborként ott álló fiút.
- Nem vagy normális. – fordított nekem hátat és otthagyott.
- Tudom.- kuncogtam egymagamban, majd egy üres üvegért nyúltam és a falhoz vágtam. Mindenki ijedt tekintettél nézett felém. – Mi van?- rántottam meg vállam és Junért futottam.  Adtam szájára egy puszit és vihogva húztam magam után táncolni, de a terem hirtelen totál csendbe burkolózott. A zene, ami eddig hangosan üvöltött abbamaradt és a többiek beszélgetése se járta be a helyiséget.  Valami végigfutott az agyamon, de már magam se vagyok biztos benne, hogy mi.
- Chanyeol. - suttogtam halkan és a távolodó alak után rohantam. Mikor utolértem hátulról öleltem magamhoz és nyakszirtjére lágy csókot hintettem.
- Részeg vagy. – fordított magával szembe.
- Tudom. – bámultam szemeit egy ideig. – Iszol velem?
- Nem.
- Na lécci.- kezdtem el könyörögni.
- Nem.
- Naa.- vetettem be kiskutya szemeim.
- Nem hatsz meg. – végigsimítottam karján. Közelebb léptem hozzá. Orrunk már súrolta egymást. Ráfújtam puha ajkaira, majd rájuk tapadva vad csókot váltottam vele. - Jó, de csak egy pohárral. - vált el párnáimtól és húzott maga után a pulthoz.

- Jun- szólítottam meg a mellettem ülőt. Ő bamba tekintetével rám nézett.- Neked miért nincs barátnőd? Tudod párkapcsolatban élni nagyon jó. Ha unatkozol,  vidám vagy, vagy esetleg letört. Legyen bármi is,van kivel sze..
- Oké B, szerintem menjünk ki egy kicsit.
- Nem. Én nem megyek sehova. Lulu.- néztem a mellettem állóra.- Te nem vagy az anyám. –vágtam be a durcát és egy pillanatig csendben maradtam, majd újra körbekémleltem a teremben. Felpattantam a helyemről. –YEMIIN!- ugrottam barátnőm nyakába. - Te végig itt voltál? Mindegy ne válaszolj. – mentem tovább döbbent arcát látva. – Panda. – álltam meg Tao előtt és belecsíptem arcába.  Mint egy rossz kisgyerek, aki az újabb csínyén töri a fejét futottam el. Percekig töprengtem mivel kéne feldobnom a hangulatot, de semmi épkézláb ötlet nem ugrott elő megterhelt agyamból, majd , mint derült égből villámcsapást, szállt meg az ihlet, ahogy a zenegépre néztem. Sokáig kerestem a tökéletes számot, majd mikor az ismerős hangok felcsendültek a terem közepére mentem.  Lassan kezdtem mozogni, majd egyre jobban beleéltem magam a zenébe. Egyik kezemmel felsőm aljához nyúltam. Bal kezem hüvelykujját szám elé tettem és lassan végighúzva rajta, nyelvemmel nedvesítettem be. Melleim közt vezettem le másik kezem mellé, majd a pamut anyagot felhúzva bújtattam ki magamat belőle.  Folytattam volna műsorom, de a zene abbamaradt.
- Szerintem ennyi elég volt mára.
- Szerintem meg nem. – kezdtem el körbe szaladni a terembe. A játék közben, mely párom és köztem folyt, a létező összes dolgot ami kezem közé került földhöz vágtam és nevetve, egy melltartóban rohangásztam föl-alá.
- B.- álltam meg hangja hallatán. Émelyítő érzés kerített hatalmába. Rosszul voltam. A fejem kóválygott, a gyomrom kavargott. Hányinger tört rám. Térdre rogytam és szám elé kapva próbáltam visszatartani Róka Rudit, de ahogy valaki hátamhoz ért belőlem minden kijött. Percekig öklendeztem még utána, majd mikor jobb lett hátra néztem.
Képtelen voltam megszólalni. Az egész társaság engem nézett. Szégyelltem magam. El akartam tűnni a föld felszínéről,kitörölni a mai alakításomat. Undorodtam magamtól.
- Gyere.- kapart össze a földről Yeollie és bocsánatot kért mindenkitől mielőtt elindult volna velem, de én nem sokáig mentem saját lábamon. A világ forgott velem és hirtelen elsötétült minden.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése