Őrült mód siettem. Végig abban a tudatban voltam, hogy
egyszer az életben odaérhetek időben…de az nem Danbi lenne. Szóval a szokásos
késésemet, ami általában tíz perc, megtoldottam a felével, így negyed órával a
megbeszélt időpont után sikerült megérkeznem.
-Szia Min! Bocs, hogy késtem. Bár gondolom már
hozzászoktál. – rontottam be a kis
törzshelyünkre. Gyors lepakoltam és magamhoz öleltem rég nem látott barátnőm.
Rendeltünk és ő mesélni kezdett. Csendben , figyelmesen hallgattam végig. Anyukája furcsa egy ember volt. Nem sokszor
találkoztam vele, de amit Min mesélt róla… enyhén szólva nem túl jó véleményem
volt róla.
- És Sehunnal mi van? – tereltem egy vidámabb téma felé.
Mesélni kezdett. Első mondata után már mosoly húzódott arcán.
- A mosoly sokkal előnyösebb neked, Min. – kortyoltam
bele kávémba. – És ne aggódj minden rendeződni fog. Ezt garantálom. -
kacsintottam rá a Bi-féle ígérettél megerősítése végett.
- Na most rajtad a sor. Milyen volt Írország? Találkoztál
már Chanyeollal? – második kérdésen akaratlanul is halk nevetés tört fel
belőlem. – Ezek szerint igen.
- Nem is egyszer. Még aznap este találkoztunk mikor
hazajöttem. Nem szóltam senkinek, hogy reggel érkezek… pontosítok a hajnali
órákban, mert nem akartam senkit se azzal fárasztani, hogy kijöjjön elém. De ez nem lényeges. Este hulla fáradtan szerencsétlenkedtem a
lakásom előtt és akkor találkoztunk először. – vázoltam fel nagyjából.
- Valamit nem mondasz el.
- Jó oké. Kizártam magam a lakásból és ott kuporogtam az
ajtó előtt, ahelyett, hogy becsöngettem volna. Yeollie meg arra járt. Átmentünk
kértünk Mei-től pótkulcsot és hát az este az már titok.- pirultam el picit.
- Történt még valami igaz?
- Nem.
- B, engem nem versz át.
- Másnap reggel kicsit összevesztünk. Igazából seggfej
voltam vele. Kedveskedni akart, én meg leosztottam, majd alsógatyában kizártam
a lakásból…- tartottam egy kis hatásszünetet.
- Szóval akkor most…
- Nem, még aznap este kibékültünk. Tudom a módját, hogy
kell kiengesztelni.
- Süti és békítő szex. – mondta unott arccal. - Igen már
mi is tudjuk.
- Honnan?- hüledeztem vele szemben és rákvörös arcomat
próbáltam sálam alá rejteni.
- Kevesebbet kéne innod és nem mindent kifecsegni.
Egyébként Írországot kihagytad. Milyen volt?
- Fantasztikus. Nagyon szép hely. Az emberek nagyon kedvesek
és… nem lehet szavakba önteni. Élőben kell látni.
- Omo, már ennyi az idő.- nézett az órájára Min.
- Jól elbeszélgettük az időt. Menned kell?
- Nem vagyis igen. Ráérsz?
- Menjünk. – pattantam fel és már kint toporogtam Minre
várva.
![]() |
| my outfit. |
- Mi dolgod van itt? – nem válaszolt, így csendben
követtem őt. Nem akartam kint várni, ahhoz túl hideg volt én meg nem éppen úgy
voltam öltözve, hogy kint ácsorogjak. –
Héé, Min…- szóltam neki, de a sötétben nem láttam semmit. – Lámpa? Min! –
kezdtem el pánikolni. Utáltam a sötétet.
– Héé..Min, ne szórakozz. Hol vagy? – indultam el a terem belseje felé,
de amint tettem egy lépést halk zeneszó ütötte meg fülem, majd egy ismerős
hang. A teremben halovány fény villant
fel. Szemem könnyekkel telt meg. Boldog voltam. Áhítattal hallgattam végig
egyik kedvenc számom a srácoktól és a végén kibuggyanó sós cseppek jelezték
meghatódottságom.
- Köszönöm.- nyögtem ki ennyit és a lányokhoz lépkedve
megöleltem őket. Hálás voltam nekik,
hogy gondoltak rám.
- Welcome back B!- hallottam egy mély hangot hátam
mögül. Mosolyogva bújtam ki Mei
öleléséből és boldogan libbentem át ikertestvére karjai közé. Váltottunk egy
mély barátai ölelést,majd szemeim kutatni kezdtem.
- Kit keresel? –
éreztem Yeollie leheletét nyakamnál. Állát vállamra tette és így várta
válaszom.
- El kell keserítselek édes.- nyomtam egy apró puszi
orcájára. – Lulu?
- Ott jön. - mutatott előre. Elléptem mellőle és kínai
barátom felé szaladtam.
- LULU. –üvöltöttem és nyakába ugrottam. – Hiányoztak a beszólásaid.
- Nem volt aki leoltson téged?- nevetett.
- Nem. - mosolyogtam rá, majd végigöleltem mindenkit, aki
a terembe volt.
- Jun? – néztem kérdően a velem szemben álló fiúra.
- Nem a dalai láma. Mégis ki lenne?
- Jesus Christ. Na gyere. –fogtam csuklón és az italos
asztalhoz vittem. – Mivel koccintsunk?- csillantak fel a szemeim a sok pia
láttán. Az összes kedvencem ott volt. A lányok tényleg gondoltak arra, hogy ma
nagyon, de nagyon jól érezzem magam.
- Ez? – mutatott az egyik üvegre.
- Miből vagy te? Az nem jó welcome drinknek. Mit szólsz
ehhez?- vettem fel egy üveg bontatlan tequilát. Jun csillogó szemekkel
bólintott. – Citrom? Só? –kezdtem el üvölteni a teremben címszavakkal.
- B…
- Nyugi Lulu te se maradsz ki.- mosolyogtam rá és Soyun
felé ugráltam, hogy elvegyem tőle az említett dolgokat. Mindenkinek töltöttem, vágtam citromot a sót
meg körbeadtam. – Egészségetekre. – emeltem fel poharam. Lenyaltam kezemről a
sőt és egy huzamra megittam a kitöltött szeszt, majd a citromkarikába haraptam.
Yeollie mögém lépett. Hogy ezt honnan
tudom? Az illatából, és mély hangjából, amivel figyelmeztetett.
- B, azért ne vidd túlzásba.
- Még el se kezdtem. – hagytam faképnél párom és zene
után kutattam. Nem kellett sok idő, hogy a helyiséget, az általam imádott zene
töltse be. Az este további részében
percenként voltam vendég az italos pultnál. Már magam se tudom miket ittam
össze, de szerintem az egész felhozatalt leellenőriztem. Kedvenceim , a
vodka, abszint, tequila, gin több környi tiszteletet is kaptak.
- Szerintem elég lesz. – vette el kezemből a poharat egy
nagyon ismerős alak.
- Te…- néztem rá értetlenül. – Az az enyém. Add vissza.-
harcoltam a löttyért, majd feladtam és a padlóra rogytam. – Egyébként te ki
vagy?- néztem fel pillanatokkal később. –
Lulu.- szólítottam meg a szoborként ott álló fiút.
- Nem vagy normális. – fordított nekem hátat és
otthagyott.
- Tudom.- kuncogtam egymagamban, majd egy üres üvegért
nyúltam és a falhoz vágtam. Mindenki ijedt tekintettél nézett felém. – Mi van?-
rántottam meg vállam és Junért futottam. Adtam szájára egy puszit és vihogva húztam
magam után táncolni, de a terem hirtelen totál csendbe burkolózott. A zene, ami
eddig hangosan üvöltött abbamaradt és a többiek beszélgetése se járta be a
helyiséget. Valami végigfutott az
agyamon, de már magam se vagyok biztos benne, hogy mi.
- Chanyeol. - suttogtam halkan és a távolodó alak után
rohantam. Mikor utolértem hátulról öleltem magamhoz és nyakszirtjére lágy
csókot hintettem.
- Részeg vagy. – fordított magával szembe.
- Tudom. – bámultam szemeit egy ideig. – Iszol velem?
- Nem.
- Na lécci.- kezdtem el könyörögni.
- Nem.
- Naa.- vetettem be kiskutya szemeim.
- Nem hatsz meg. – végigsimítottam karján. Közelebb
léptem hozzá. Orrunk már súrolta egymást. Ráfújtam puha ajkaira, majd rájuk
tapadva vad csókot váltottam vele. - Jó, de csak egy pohárral. - vált el
párnáimtól és húzott maga után a pulthoz.
- Jun- szólítottam meg a mellettem ülőt. Ő bamba
tekintetével rám nézett.- Neked miért nincs barátnőd? Tudod párkapcsolatban
élni nagyon jó. Ha unatkozol, vidám
vagy, vagy esetleg letört. Legyen bármi is,van kivel sze..
- Oké B, szerintem menjünk ki egy kicsit.
- Nem. Én nem megyek sehova. Lulu.- néztem a mellettem
állóra.- Te nem vagy az anyám. –vágtam be a durcát és egy pillanatig csendben
maradtam, majd újra körbekémleltem a teremben. Felpattantam a helyemről. –YEMIIN!-
ugrottam barátnőm nyakába. - Te végig itt voltál? Mindegy ne válaszolj. –
mentem tovább döbbent arcát látva. – Panda. – álltam meg Tao előtt és
belecsíptem arcába. Mint egy rossz
kisgyerek, aki az újabb csínyén töri a fejét futottam el. Percekig töprengtem
mivel kéne feldobnom a hangulatot, de semmi épkézláb ötlet nem ugrott elő
megterhelt agyamból, majd , mint derült égből villámcsapást, szállt meg az
ihlet, ahogy a zenegépre néztem. Sokáig kerestem a tökéletes számot, majd mikor
az ismerős hangok felcsendültek a terem közepére mentem. Lassan kezdtem mozogni, majd egyre jobban
beleéltem magam a zenébe. Egyik kezemmel felsőm aljához nyúltam. Bal kezem
hüvelykujját szám elé tettem és lassan végighúzva rajta, nyelvemmel nedvesítettem
be. Melleim közt vezettem le másik kezem mellé, majd a pamut anyagot felhúzva
bújtattam ki magamat belőle. Folytattam
volna műsorom, de a zene abbamaradt.
- Szerintem ennyi elég volt mára.
- Szerintem meg nem. – kezdtem el körbe szaladni a
terembe. A játék közben, mely párom és köztem folyt, a létező összes dolgot ami
kezem közé került földhöz vágtam és nevetve, egy melltartóban rohangásztam
föl-alá.
- B.- álltam meg hangja hallatán. Émelyítő érzés kerített
hatalmába. Rosszul voltam. A fejem kóválygott, a gyomrom kavargott. Hányinger
tört rám. Térdre rogytam és szám elé kapva próbáltam visszatartani Róka Rudit,
de ahogy valaki hátamhoz ért belőlem minden kijött. Percekig öklendeztem még
utána, majd mikor jobb lett hátra néztem.
Képtelen voltam megszólalni. Az egész társaság engem
nézett. Szégyelltem magam. El akartam tűnni a föld felszínéről,kitörölni a mai
alakításomat. Undorodtam magamtól.
- Gyere.- kapart össze a földről Yeollie és bocsánatot
kért mindenkitől mielőtt elindult volna velem, de én nem sokáig mentem saját
lábamon. A világ forgott velem és hirtelen elsötétült minden.



Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése