Mei-Csak egy reggel

Idő: 07:30

Helyzetem: A konyhai bárpult előtt, éppen lapozgatom a következő Vogue magazint és keresem a hibát, hogy vihessem a nyomdába.

Igen, a Vogue egyik szerkesztője vagyok….nagyon kezdő szerkesztője. A nagy álmom mégis az, hogy egyszer egy olyan magazinnál legyek betűkoptató, ahol nem csak ropi modellek illegnek-billegnek.

*asszus le müzliztem, majd azt mondom így kaptam. De ennek is ki az oka? Na ki? Az én tök fej bátyám, aki ha nálam alszik, mindig elkésik.

-A hűtőben a reggelid, a kávés csésze a szekrényben, és csak zárójelesen 7:35 van…

-És? – kérdezte teli szájjal.

-„És?” Drága testvérem, 10 perced van, letusolni, felöltözni és patentül beszárítani a hajad, ugyanis 45-kor begördül ama fekete kis busz, mely téged próbára szállít.

-Ne vidd túlzásba a dramatizálj… nem áll jól.

-Inkább haladj. – vágtam hozzá egy kis elázott müzli darabkát, ami pontosan a szájába landolt. A csengő hangja megtöltötte a szobát. Lepattantam a székről, hogy megnézem ki az.

- Szia Mei! – állt az ajtóban egy édes kis 10 éves tök mag. Sam, a szomszédom – Játszhatok Fülivel? 

-Anyukád tudja, hogy itt vagy?

-Én engedtem át. – kiabált Marie a szomszédból.

-Gyere Sam, bár lehet, hogy Füli még kicsit félkómás.

Na és itt STOP! Ki is az a Füli?! A házi nyuszim, nem régen kaptam Kristől, a elő szülinapi ajándék gyanánt, állítása szerint jó házőrző….egy nyúl, aki még a saját árnyékától is megijed. Lehet, hogy pont azért jó házőrzőnek, mert a cukiságával eltereli a figyelmet. Nem hülye az én bátyám, csak úgy csinál.

-Szolgáld ki magad Sam, nyúl kaja a ketrec mellett. De vigyázz, nehogy nekem megharapja az ujjad, mert anyukád kitekeri a nyakam.

-Nyugi már Mei, nem lesz semmi gond.

-Ámen. – mondtam és visszabújtam az újságba. A telefonom berregni kezdett, jelezvén, hogy SMS-em jött. Gyorsan megnyitottam:

A bátyád ki fog nyiffani, ha nem ér le 2 másodpercen belül!!!!!!!

Suho ideges, pedig nem az a fajta. Vajon Lay is lent van a kocsiba? Mikor látni szeretném, tuti akkor nem jönnek fel.

-Kris, Suho írt, hogy haladj! – nyitottam be a fürdőbe.

-Wááááá~ - takarta el magát egy törülközővel – Jézus, Mei, takard el a szemed!

-Kris ne máárr~ 9 hónapig meztelenül voltunk anya hasába, pluszba mikor kijöttünk onnan, millió és egyszer fürödtünk együtt.

-Akkor kicsik voltuk, most meg….Én már akkor is menekültem előled, hogy meg ne láss. – kinyújtottam rá a nyelvem és rácsaptam az ajtót – Nem budi ajtó! – kiabálta ki.

-Az én lakásom. – válaszoltam. Bementem a hálószobámba, két kis törpe kergetőzött, azt se tudtam, hogy Sam, vagy Füli után kapjak. Végül az ember gyerek maradt.

-Nem kéne neked suliba menned?

-De, már megyek is. – hatalmas puszi cuppant az arcomon – Szia Mei! Szia Füli! SZIAA KRISSS~! – és a kis krapek már sehol.

Összeszedtem a cókmókom, magamra kaptam valamit, amibe nem fázok és magamhoz vettem a gépem.

-Te ma nem dolgozol? – nézett rajtam végig Kris.

-Be kell rohannom az egyetemre, utána megyek leadni a magazint, aztán vissza az egyetemre. Neked milyen napod lesz?

-Próba,próba, fotózás, próba, próba. Együtt ebédelünk?

-Na náhogy, megyek  stúdióhoz délre.-  beszélgetés közben leértünk.

-Remek. Jó legyél húgom. – a szokásos homlok puszi és Kris már a sötétített üveges kis buszban volt. Meg vártam, amíg elhajtanak és reméltem, hogy Lay ott volt a kocsiban és, hogy látott engem, ha már én, őt nem láthattam.

Lebagyogtam a parkolóba, be a kis Smart autóba és irány az egyetem.

Amikor még tiszta, és vadonatúj volt az én gyönyörűségem :3