2013. október 13., vasárnap

Mei- Egy új világba csöppentem

Okkal történik az, hogy ennyire ritkán írok, pedig annyira szeretnék, de folyamatosan munka-munka-munka-munka...szörnyű.
Na akkor kanyarodjunk oda, hogy Byeol ,vagyis számomra csak Rokon. Hogy miért? Mi sem egyszerűbb, a kis hölgy tokától bokáig szerelmes az én ökör tesómba. Már az, hogy Yemin bírja egy hatalmas kérdőjelet villant fel a fejem felett, hát még, hogy szerelmes is legyen belé valaki....tud valamit. Nem azért fikázom folyton Krist, mert nem szeretném, ha nem szeretném, nem követtem volna idáig és most valószínűleg a New York Times egyik vezető firkásza lennék...pff~ vicceltem, csak bilibe ért a kezem és tudjátok olyankor mindent képzel az ember. Szóval a szüleim engem egy híres New York-i egyetemre szántak, de én kihisztiztem, hogy had költözhessek először Kínába, majd Kris javaslatára Koreába, hisz többször van itt. Mivel ugye itt van Yemin is, akit néha az egekig magasztalok, hogy pár órára megszabadít tőle. Folyamatosan száj menése van és persze akkor jön, mikor én épp egy ZH-ra készülök, vagy beadandót írok, vagy csak Fülivel akarnám lopni a napom. Olyankor telefonért nyúlok és Yemin már ment is meg. Innen is puszillak drága!!
De totál eltértem a témától.....Nos Byeol, az én drága Rokonom. A buli utáni nap meglátogatott, én hívtam, bár lehet, hogy először Lay-t kellet volna eltüntetni a lakásból, mert akkor szegény lány nem szenvedett volna harmadfokú retina égést, mert meglátott egy pucér unikornist, aki az ágyamba épp döglődött. Gyorsan kiterelgettem szegény lányt a konyhába én pedig magamra kaptam az első ruhaneműt, amit találtam.
-Öltözz fel és menj el! - parancsoltam szegény ébredező fiúra - Gyere Byeol, bocs, hogy ilyet kellet látnod. Nem szép látvány tudom. - kuncogtam.
-Én sajnálom, rosszkor jöttem. Elmegyek, ha gondolod.
-El ne menj, ne merészelj elmenni. Csüccs le a székre és mesélj mi az a nagyon fontos dolog, amit meg kell osztanod velem?! Tűkön ülök. - kuporogtam mellé. A mellettem ülő lány halkan kuncogott - Most mi az?
-Teljesen úgy beszélsz, mint Kris.
-Igen, ezt sokan mondják. Ikrek vagyok, mégis alig hasonlítunk egymásra, de a temperamentumunk az nagyon hasonló. Mindig tudom, hogy mikor szomorú, mikor izgatott vagy ha mérges. Ha hív előtte van egy olyan furcsa érzésem, hogy perceken belül csörögni fog a mobilom és hallhatom a hangját.
-Nagyon szeretheted őt.
-Bizony, ő az én nagy bátyám.
-Nem ikrek vagytok?
-De, csak van köztük 10 perc. Mei lusta volt kibújni. - szólt közbe Lay - Amúgy hol a pólóm?
-Rajtam, ne foglalkozz vele, van kabátod, vedd fel azt. Sipirc nem akarlak látni.
-Mei....
-Lay, menj...vendégem van. - mutattam az ajtó felé. Félisten szerelmem elindult nagy szomorúan, én pedig csak figyeltem, ahogy kilép és nem szóltam semmit.
-Szereted őt....- törte meg a csendet Byeol.
-Túlságosan is.
-Ezzel én is így vagyok. Ezért is jöttem....
-Bocsi, de én a fiúkra bukom. Aranyos vagy meg minden, de azt hiszem....- szegénykém hatalmas szemekkel meredt rám, ekkor esett le a tantusz -Ó basszus, hihi...nem is rólam van szó. Kris igaz? - teljesen elvörösödött és csak bólintott egyet. Hatalmas levegőt vettem, mert nem tudtam mit mondhatnék. A telefonom hangos csörgése rémísztett meg mindkettőnket. Ránéztem a kijelzőre....."Boszorkány" 
-Bocsi, ezt fel kell vennem, a főnököm az. - gyorsan lepattantam a székről, aztán berohantam a nappaliba - Jó reggelt asszonyom.
-Jó reggelt Lea! Egy szívességet szeretnék kérni tőled. A Vogue Girl egy új fotóssal próbálkozik, de a részlegen lebetegedett az angol tolmácsunk. Kérlek vedd át a munkáját.
-Persze, ez csak természetes. Mikorra menjek be? - ki más, ha nem én dolgozok a szabadnapon is.
-Jelenleg 9:45 van. Örülnék ha 11-re bérnél.
-Rendben. - és már le is tette, be sasszéztam a konyhába - Van kedved elkísérni a munkahelyemre?
-De hiszen te a Voguenál dolgozol... - Byeol szemei hatalmasra kerekedtek.
-Potyosan. - vigyorogtam - Te pedig ha jól hallom Baektől és a BÁTYÁMTÓL - erősen megnyomtam a "bátyám" szót - folyamatos castingokra jársz. Na szedd a cókmókod, indulunk.
Gyorsan adtam enni Fülinek, bedobtam a táskámba mindent amit fontosnak tartottam. Magammal akartam vinni B-t, de nem nyitott ajtót és a telefonját se vette fel. Hagytam neki egy üzenetet, melyben közöltem vele,  hogy várom és ha nem jön szakítok vele. Komolyan néha úgy érzem egy szerelmi háromszögbe élek. Chanyeol és Én vagyunk a két szél, és összeköt minket a csúcson B. Yeolly mindig is cikiz minket, hogy simán elmehetnénk egy párnak, hisz amit tudunk együtt csinálunk.( nem kell félre érteni)
Elindultunk Byeollal, aki egész úton egy szót sem szólt.
-Mit szeretnél tudni Krisről? - törtem meg a csendet - Tudod, szokott rólad beszélni...sokat, sőt szinte csak rólad beszél.
-Tényleg?
-Ühüm. Mikor rólad van szó, teljesen más. Tudom, ez most rettentően nyálasan hangzik, de tényleg így van. Megjön és képes azért felébreszteni, hogy elmesélje nekem, hogy kapott egy sms-t tőled vagy, hogy elmesélje, milyen jó volt együtt lenni veled. Tudok ám arról is, hogy elvitt a törzs helyünkre. Nem sok lányt visz oda..te vagy a második.
-Oda viszi a barátnőit?
-Te lennél az első kapcsolat. - lassítottam a pirosnál és ránéztem a mellettem ülő, rám hatalmas kis kutya szemekkel néző lányra - Velem szokott oda járni, mert az az étterem hasonlít arra, amelyikbe régen jártunk, mikor még Kanadában éltünk. Minden pénteken ott vacsoráztunk.
-Ez nagyon szép. - mondta, én pedig tovább mentem. Az út többi részét csendben tettük meg.
Kicsit ráléptem a gázra, így pont 11-re be is értünk.
-Lea? - jött felém egy alacsony, szemüveges fiú.
-Igen. - meghajoltam - Ő pedig itt a barátnőm, Byun Hae Byeol, remélem nem gond, hogy elhoztam.
-Nem, semmi probléma. De gyere téged már vannak a fodrászok. - a fiú megragadta a csuklóm és húzni kezdett. Byeol-t pedig egy másik lány kísérte valamerre. Akkor még én naiv, azt hittem csak azért kell a smink, hogy jó színben tüntessenek fel a fotós előtt....nem gondoltam volna, hogy egy fotósorozatban fogok szerepelni. A főnököm pontosan tudta, hogy ha elmondja miért kell jönnöm - vagyis azért, hogy modellt álljak a Vogue Girl legújabb számához - biztosan nem jövök el. Épp az utolsó simításokat végezték el rajtam mikor egy irtózatosan magas pasi lépett mellém, mosolyogva. Hátra néztem és láttam, ahogy Byeol álla csak úgy csattan a földön. Vissza néztem a tükörbe, hogy jobban szemügyre vegyem, az engem figyelő arcot.
-Te... - mutattam a tükörbe - Te...Te...Te....- dadogtam.
-Te nagyon szép vagy. - vigyorgott tovább.
-Miért te?
-Mert engem kértek fel...Miért te?
-Mert átvágott a főnököm. - nevetése szinte körbe ölelte a testem. Azonnal a telefonomért nyúltam és úgy tettem, mintha csak egy bejövő hívást fogadnék. B természetesen még mindig nem vette fel, ezért újabb hangüzenetet hagytam neki:
Ha cuki pofit és formás popsit akarsz látni, azonnal gyere....Nem fogod kitalálni, hogy ki lesz a fotózáson a partnerem. Mivel nem veszed fel ezért nem is mondom, ha ideérsz meglátod. Siess! Siess! 
-LEA~ - kiabált, az amúgy koreai fotós.
-Tehát Lea a neved.
-Mei, ha kérhetném. - javítottam ki partnerem.
-Én.... - felemeltem a kezem.
-Tudom jól, hogy ki vagy. - vigyora még szélesebb lett, mint addig volt.
Beálltunk egy erdőnek kialakított kis stúdió helységbe.
-Szeretném ha közelebb húzódnátok egymáshoz.
-Minek? - kérdeztem aggódva, meg alapból citerázott a lábam a biciklin.
-Majd meglátod.
-Te folyton vigyorogsz?
-Nem, csak szép lányok társaságában.
-Minho, kérlek menj kicsit közelebb és csiélj úgy, mintha meg akarnád csókolni. - adta ki a fotós az utasításokat.
-Ezer örömmel.
-Örülnék, ha letörölnéd a képedről azt a sunyi vigyort. - nem bírtam ki, ennyit a kemény imidzsről, egy apró mosoly csúszott szét az arcomon. A következő kép készült rólunk:



Na hogy tetszik?









Aztán felkiáltott a fotós, hogy kimegyünk, utcára. És tényleg. Byeol élvezte a rohangálást, Én kevésbé, főleg ebben a szerkóban:  

 -Csini ruha. - suttogta a fülembe Minho.
-Öltözz te is, mert mindjárt sikátor lakó leszel.
-Sikátor lakó?
-Csöves. - vigyorogtam.
-Gyilkos a humorod.
-Tudom. - kacsintottam felé. Ő pedig eltűnt, átöltözni. Mikor megláttam, akár egy félisten lépett volna elő az öltözőből.
-Köszönöm Lea, átöltözhetsz.
-Shin, mond, hogy most már bemegyünk.
-Nem, de te vastagabb ruhákat kapsz.
-Az is jobb. - szaladtam a fűtött öltöző felé. Byeollal megvitattuk, hogy igen én flörtölni kezdtem Lee Minhoval, miközben szerelmes vagyok valaki másba. Aki nem mellesleg végig látta a kinti fotózást, a tesómmal együtt. Kai és Yeolly vigyorogva integettek, Lay arcán látszott, hogy szomorú, Kris pedig majd felrobbant a ruha láttán. Byeolt oda küldtem, hogy magyarázzon el nekik mindent. Szegény lányt beküldtem egy mérges darazsakkal teli fészekbe, na jó csak két mérges darázs volt, illetve egy, de ő felért ezer mérges darázzsal. A fotózás végére beért B is, és még időben ideért, ugyanis szegénynek meccse volt. Épp telefon számot cseréltem Minhoval, akiről kiderült, hogy azon kívül, hogy irtó helyes még jó fej is. A fotósunk Shin, pedig megkért, hogy máskor is ugorjak be ha lehetne.
Nem szeretnék modellkedéssel foglalkozni, de egy feltétellel elvállaltam, hogy ha Byeol is kap egy esélyt. Gyorsan kértek tőle pár portfóliót, ami persze a kocsimban maradt. Miközben B épp Minhot vette szemügyre Yeolly derekán csimpaszkodva, én oda sétáltam Layhez:
-Hazudtál nekem. - mondta halkan.
-Miben?
-Hogy szeretsz.... - "Jesszus, azt hittem nem fog rá emlékezni." - gondoltam magamban.
-Lay, mi nem vagyunk együtt. Elkövettünk egy hibát...
-Hibát? - vágott a szavamba - Neked ez csak egy hiba volt?
-Igen, mert nem vagyunk együtt, részegek voltunk. - a szemeim könnyekkel teltek meg.
-Mi folyik itt? - lépett oda hozzánk Minho. Kezeit a vállaimra tette és magához húzott. Megfordultam és szorosan hozzá bújtam. Mindenki minket figyelt.
-Most mit csináljak? - suttogtam Minho mellkasába  - Mit tegyek? - fel néztem rá, majd hátrafordultam. Figyeltem, ahogy Lay egyre messzebb lesz tőlem. Miközben ő ment és távolodott, a szívem annál jobban szakadt ketté.
-Menj már te buta. - lökött meg kicsit új colos barátom. Körbenéztem és B is csápolt, hogy menjek már, Byeol halványan mosolygott, majd fejével az Unikornis felé biccentett.
-Menj már te nyomi. - förmedt rám Kris.
-LAY- kiabáltam és rohanni kezdtem felé.
Hogy ezután mi történt a következő bejegyzésben kiderül. igyekszem gyorsan írni :P


A kedvenc képem a Colosról!

















                                             A kedvenc kép                                                   rólam....

















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése